Bár az újépítésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege – derül ki a legutóbb publikált adataiból, amelyek alapján a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, és területi jellemzőit is vizsgálta az OTP Ingatlanpont friss elemzésében.
Érdekesség, hogy a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonok 85 százalékának a fűtési rendszerét egyedül erre tervezték, a korábban és később épületeknél csak 71-73 százalék ez az érték.
A fafűtés folyamatosan szorul vissza, az 1981–2000 közötti építéseket jellemző 24-ről a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, és lett mostanra 6 százalék.
Hosszan tartó tetszhalálból most támadt fel a villamos fűtés,
amelynek aránya az 1981 és 2010 közötti építésűeknél csak 3 százalék volt, a 2010 után átadott otthonoknál viszont már 19 százalék.
Még beláthatatlan ideig része lesz Magyarországon a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. A tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség.
A legutóbbi népszámlálás friss adatai szerint
- a magyar lakások fűtésében továbbra is a gáz dominál 62,5 százalékos részesedéssel,
- fát az otthonok 31,8 százalékában használnak,
- az áram részaránya 9 százalékos,
- a szén, a palackos gáz és az egyéb fűtőanyagok alkalmazása kevesebb, mint 3 százalék.
Merre tart a magyar otthonok energetikai megújítása?
Ha csak a 2010 után épült lakásokat tekintjük, akkor élesebben rajzolódik ki, hogy éppen merre tart a lakosság. Az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul dominál a vezetékes földgáz, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel. Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa.
A trendváltásban erősen megmutatkoznak az adottságokból fakadó különbségek.
Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek.
A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az építkezők bizalma, 28 százalékuk dönt mellette. Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen, csaknem 80 százalékban támaszkodnak a vezetékes gázra. A legnagyobb arányú, 80 százalékot meghaladó a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban, ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában mutatkoznak meg.
Jelentős területi eltérések a fűtési jellemzőkben
A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes, 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés.
A napelemeket legnagyobb arányban
- Fejér (24 százalék),
- Hajdú-Bihar (23), valamint
- Békés és Csongrád-Csanád (21-21 százalék) új lakásainál alkalmazták.
A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22 százalék) és Tolna (20). Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalék) az utolsó helyen szerepel. Talán meglepőbb ennél, hogy mindkét helyen az utolsó előtti (14, illetve 8 százalék) az a Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.
Három vármegyében a gázfűtés alkalmazása az új otthonoknál 60 százalék alatti: Nógrád, ahol még a fa dominál, valamint Tolna és Somogy, amelyek az elektromos fűtés nagy arányú 28, illetve 24,8 százalékos használatával kompenzálják ezt.
Egyféle fűtőanyagra épült az otthonok zöme
A magyarországi otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot. Az 1981–2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt. Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék.
Ezekkel szemben
az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt,
a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál – a korábbi 55 helyett – már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben az még nőtt három százalékpontnyit.
