Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer azért kiemelkedő, mert az ingatlan mind a magánszemélyek, mind a közületek számára a legnagyobb érték. A jelenlegi rendszer negyed évszázada szolgálja ki az igényeket, ám a kezdetekkor sem okostelefon, sem felhőtechnológiák nem voltak még használatosak – ismertette György István területi közigazgatásért felelős államtitkár a Lechner tudásközpont e-ingatlannyilvántartást célzó, lezárult projektjének tájékoztatóján.
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet
Az Európai Szociális Alapjának és Magyarország költségvetésének a Széchenyi 2020 keretében, társfinanszírozásban megvalósuló projektének célja, hogy csökkenjen Magyarországon a földügyi (ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi) eljárások átfutási ideje, ezáltal a közigazgatási adminisztratív terhek csökkentésén keresztül tovább növekedjen a magyar gazdaság versenyképessége – ismertette az államtitkár, hozzátéve, az egyes elemeket fokozatosan lehet üzembe állítani, az első lépések most kezdődnek.
György István a rendszerbeállításról azt mondta, fontos volt, hogy az új szabályozás igazodjon a már meglévő tradíciókhoz, ám egyszerűbbek és gyorsabbak legyenek az eljárások úgy, hogy a jogbiztonság megmaradjon, és a nyilvántartásba vetett közbizalom erősödjön. A 2010-es években ügyfélbarát szemléletet vezettek be a hivatalokban, sok területen rövidült az ügyintézési határidő, létrejött az egyablakos ügyintézés rendszere. A 2020-as években további egyszerűsítések jönnek a digitalizációval, az e-ügyintézéssel, állami rendszerek összekapcsolásával.
Cél, hogy 2026-ra hogy az e-ügyintézést választók akár okostelefonról is minden ügyüket elintézhessék.
Az ingatlannyilvántartás területén az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlesztése zajlik, mivel az ingatlan az egyik legértékesebb vagyontárgyunk. A hivatalos nyilvántartás alapján nevezhetjük a sajátunknak, amihez pontos adatokra van szükség, kitérve a funkciókra, besorolásra és a tulajdonosok számára. Hozzátette az államtitkár, hogy csak a tulajdoni lapot nézve 19 millió darabot tartanak nyilván, ezért volt kihívás a papíralapú nyilvántartást digitalizálni.
A most záruló projekt 16 milliárd forintból valósult meg, többek között az Igazságügyi és az Agrárminisztérium részvételével. „Túl vagyunk a nehezén, most jön a neheze”
– mondta.
Kaszás a Lechner Tudásközpont főosztályvezetője arról beszélt, a nyilvántartás tekintetében legelőször a tulajdoni lapra gondolunk, ám a nyilvántartásnak a különböző mérések, területmódosítások, funkcióváltások is ugyanúgy részei. A projekt célja volt az eljárások elektronizálása, azaz hogy az adatszolgáltatás, -továbbítás és -csere elektronikusan történhessen. Egyik fontos cél az országos illetékesség, hogy az ország bármely pontjáról indítható legyen az ügyintézés, a jelenlegi illetékességi területek nem változtak. Gyorsabb lesz például a jelzálogjog törlése, mindezt akár azt követően, hogy az ügyfél kilépett a pénzintézetből – említett egy ügyfélbarát lépést a főosztályvezető. Hozzátette, ügyféloldalról elvárás a tanulható, áttekinthető elektronikus felület, ezt is cél teljeskörűen megvalósítani.
Tóth Balázs, a Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztályának vezetője az e-ingatlan-nyilvántartás közigazgatási hatásairól azt mondta, legfontosabb cél az ingatlanforgalom biztonságának garantálása, de a telekalakítási, térképészeti eljárásokban is kiemelten fontos ugyanez. Ismertette: naponta ötezer oldalnyi dokumentum kerül be az ingatlan-nyilvántartás rendszerébe, a tervek szerint ez radikálisan csökken, a kapcsolattartás pedig digitális felületekre költözik. A webes felület böngészőből indítható, bármilyen operációs rendszerrel működik, a belépés ügyfélkapun keresztül történik.
Az új törvény legfontosabb ismérve, hogy a teljeskörűség, okiratiság, nyilvánosság 170 éves tradíciója megmarad, egyben alkalmas arra, hogy a huszonegyedik századi kívánalmak mellett vezessék tovább – húzta alá. Ugyanakkor senki természetes személyt nem köteleznek és nem kötelezhetnek elektronikus ügyintézésre, a jogi képviselet kötelező, ám a nem természetes személyeknek (például ügyvédeknek) már ismerniük kell az elektronikus felület kezelését. Ingatlannyilvántartási példát is hozott végül: a jövőben jócskán lerövidülhet az egyes esetekben éveket igénybe vevő tulajdonviszonyok feltárása.
