Több mint 30 különböző kormányzati dokumentumot és stratégiát találtak az elmúlt tíz évből, ezek összehangolása, illetve a 2026-ig elvégzendő munka és irányvonalak pontos meghatározására 2022. december 31-ig sort kell keríteni. Erről Guller Zoltán, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója beszélt azon a háttérbeszélgetésen, ahol vázolta a terveit.
Szeptembertől tizenegy állami gazdasági társaság és egy költségvetési szerv került át a DMÜ vezérigazgatójának szakmai irányítása alá, és az áprilisban kezdődött átvilágítások, elemzések során máris jó néhány átfedésre derült fény.
Az átvilágításokkal év végéig végeznek, a munka nagyságát jelzi, hogy a különböző társaságoknál mintegy ötezer ember dolgozik, akik 1300 különböző alkalmazást üzemeltetnek.
Az máris látszik, hogy nagyon sok a párhuzamosság a rendszerekben, és ki kell alakítani egy új, sikeres külföldi példákra is fókuszáló struktúrát és stratégiát.
Van néhány társaság, amely marad a jelenlegi helyén, azaz a Belügyminisztérium vagy a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt. Ilyen a Magyar Államkincstár, a a Robotzsaru és az egészségügyi informatika – tudtuk meg. A tervek szerint a Lechner Tudásközpont részlegesen átkerül a DMÜ irányításával működő holdingba, az ingatlan-nyilvántartás része mindenképp, a többi tárgyalások függvénye – jelezte Guller Zoltán.
Ezekkel a kivételekkel a teljes kormányzati informatikát egy tető alá szervező állami ügynökség vezetője a Magyar Turisztikai Ügynökség éléről érkezett az új szervezet élére.
Cél, hogy december 31-ig megalkossák azt a kormányzati IT-stratégiát, ami mögé odaáll a társadalom, valamint a piaci szereplők, és aminek eredményeként 2026-ig bárki, aki akar, digitális állampolgár lehet.
Ehhez technikai átalakításokra, transzformációra és átfogó stratégiára van szükség. A digitális térben azonos jogokat és kötelezettségeket teremtő digitális állampolgárság a digitális azonosíthatóságra épül, és lényegében lehetővé teszi, hogy mobiltelefonra optimalizáltan minden ügyintézés megvalósítható legyen.
Az összes fejlesztés fókuszában a mobiltelefon áll.
A potenciális célközönség nem csak a fiatalok, hiszen a Covid alatt megmutatkozott, hogy az idősebbek is gyorsan és hatékonyan át tudtak állni a digitális ügyintézésre.
A felhőkérdést is vizsgálják, a nem minden esetben kedvező nemzetközi tapasztalatok miatt – hangsúlyozta Guller Zoltán. Mindenki óvatos abban a kérdésben, hogy miként tudja biztonsággal, a piaci szereplőkkel együttműködve a felhőbe transzformálni a magyar kormányzat adatállományát.
Az új digitális stratégia megvalósítása a kormányzat és a piaci szereplők számára a döntés-előkészítő munkához szükséges anonim adatokkal szolgálhat. Példaként az MTÜ által létrehozott, európai szinten is úttörő jelentőségű Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ hatékonyságát említette a DMÜ vezérigazgatója. A turizmusban ugyanis már minden változásra gyorsan és célzottan tudnak reagálni a piacon, hiszen a részletes adatokból látják, hogy honnan hány éves vendégek érkeztek, illetve milyen attrakciókra kíváncsiak. Megfordítva, azt is, hogy milyen vendégkört kell marketingkampányokkal megcélozni a forgalom növelése érdekében.
Az államigazgatási rendszerekkel kapcsolatban fontos feladat, hogy ügyfélbarátabbá, közérthetőbbé kell tenni a dokumentumokat, azaz fordítva kell ülni a lovon
– szögezte le Guller Zoltán.
Az informatika szerepe felértékelődött, egy jól működő informatikai rendszer segíti az embereket – tette hozzá. A digitális állampolgárság alapjai jogszabályokkal megteremthetők, de arról dönteni kell, hogy milyen ügyeket lehessen digitálisan intézni, merre menjenek tovább. Tervszerűen haladva, január elsejétől már az előkészítésből a végrehajtás felé fordulhat a munka.
