Januártól szeptemberig idén országosan 12 százalékos drágulást mutat nominálisan a adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése, amely rámutat, hogy ez valójában reál értéken nagyjából 9 százalékos csökkenést jelent.
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Budapesten 15 százalékkal, a többi településtípuson viszont átlagosan 40-50 százalékkal csökkent az első három negyedévben a lakáspiaci forgalom.
A lakótelepi lakások áremelkedése idén valamelyest elmaradt az egyéb társasházi lakásokétól
– mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A szakértő rámutatott, hogy 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 277 százalékos érték növekedésen ment keresztül, ami már csak hajszálnyival haladja meg az egyéb társasházi lakások 274 százalékos drágulási ütemét.
Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja az 540 ezer, míg Budapesten a 740 ezer forintot négyzetméterenként.
Nő a jobb minőségű, energetikailag korszerűbb és így drágább ingatlanok iránti kereslet, egyre nagyobb részesedéssel bírnak az eladási összetételben. Emellett a kevésbé ár- és hitelérzékeny vevők vélhetően nagyobb értékű vásárlásai is hatással vannak a statisztikákra.
Budapesten 922 ezer forint/négyzetméter az átlagár, ami a csúcs, majd Somogy következik 673 ezer forint/négyzetméterrel, majd Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, 177 ezer forint/négyzetméter átlagárral.
Az idei első három negyedévben, a nagyvárosok közül Zalaegerszeg drágult legnagyobb ütemben, 24 százalékkal. A másik két dobogós, Szeged és Szombathely áremelkedési üteme 19–22 százalék közötti. Veszprém csak egy évig állt az árlista élén, s két helyet visszacsúszva idén Debrecen váltotta 676 ezer forint/négyzetméterrel. Győr 665 ezerrel a második, míg Veszprémben 646 ezer forint az átlagos fajlagos ár. Emellett még Szeged és Székesfehérvár lépi át a hatszázezres szintet.
Fotó: Róka László / MTI
Budapesten ebben az időszakban 21 százalékos drágulással az I. és a XX. kerület ugrik ki.
Két éve még csak az V. kerület lépte át az egymillió forintos átlagárat, és továbbra is vezeti a budapesti árrangsort 1,252 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Az első kilenc hónapjának statisztikája alapján immár további
öt kerület, az I., II., XII., XIII. és a XI. is egymillió forint fölé emelkedett az átlagárakat tekintve.
Jobb év lehet 2024 a lakáspiacon
Hét-nyolc éves mélypontra érhetnek 2024-ben a lakásátadások, és egyelőre bizonytalan, hogy a jövőre startoló CSOK Plusz konstrukció meg tudja-e mozgatni érdemben a piacot. Bár a 3 százalékos kamattámogatott önmagában is erős hívószó lehet a lakásvásárlást fontolgatóknak, a szerteágazó és szigorú feltételrendszer sokakat elriaszthat.
Mindezek mellett érezhető, de lassú kilábalást várnak 2024-ben az OTP Jelzáglogbank elemzői, akik
a fokozatosan csökkenő állampapír-kamatoktól a kereslet élénkülésére számítanak.
Középtávon pedig újra a lakáspiacra vonzhatják a befektetési célú vásárlók népesebb seregét is a kis késéssel valószínűsíthetően újra növekvő lakásárak és a konstans emelkedést mutató bérleti díjak.
