Óvatosak a CSOK Plusszal kapcsolatban a lakáspiaci elemzők
Januártól szeptemberig idén országosan 12 százalékos drágulást mutat nominálisan a NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése, amely rámutat, hogy ez valójában reál értéken nagyjából 9 százalékos csökkenést jelent.
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Budapesten 15 százalékkal, a többi településtípuson viszont átlagosan 40-50 százalékkal csökkent az első három negyedévben a lakáspiaci forgalom.
A lakótelepi lakások áremelkedése idén valamelyest elmaradt az egyéb társasházi lakásokétól
– mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A szakértő rámutatott, hogy 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 277 százalékos érték növekedésen ment keresztül, ami már csak hajszálnyival haladja meg az egyéb társasházi lakások 274 százalékos drágulási ütemét.
CSOK Plusz: év végi rohamot hoztak a támogatásokErősödött az ingatlanpiaci kereslet az év végén. Az ingaltan.com adatai szerint a kifutó nagyvárosi CSOK még sok fiatal házaspárt ösztönöz a lakás vásárlásra. A portál adataiból az is látszik, hogy egy nagyobb réteg a jövőre induló CSOK Pluszra vár. |
Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja az 540 ezer, míg Budapesten a 740 ezer forintot négyzetméterenként.
Nő a jobb minőségű, energetikailag korszerűbb és így drágább ingatlanok iránti kereslet, egyre nagyobb részesedéssel bírnak az eladási összetételben. Emellett a kevésbé ár- és hitelérzékeny vevők vélhetően nagyobb értékű vásárlásai is hatással vannak a statisztikákra.
Budapesten 922 ezer forint/négyzetméter az átlagár, ami a csúcs, majd Somogy következik 673 ezer forint/négyzetméterrel, majd Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, 177 ezer forint/négyzetméter átlagárral.
Az idei első három negyedévben, a nagyvárosok közül Zalaegerszeg drágult legnagyobb ütemben, 24 százalékkal. A másik két dobogós, Szeged és Szombathely áremelkedési üteme 19–22 százalék közötti. Veszprém csak egy évig állt az árlista élén, s két helyet visszacsúszva idén Debrecen váltotta 676 ezer forint/négyzetméterrel. Győr 665 ezerrel a második, míg Veszprémben 646 ezer forint az átlagos fajlagos ár. Emellett még Szeged és Székesfehérvár lépi át a hatszázezres szintet.
Fotó: Róka László / MTI
Budapesten ebben az időszakban 21 százalékos drágulással az I. és a XX. kerület ugrik ki.
Két éve még csak az V. kerület lépte át az egymillió forintos átlagárat, és továbbra is vezeti a budapesti árrangsort 1,252 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Az első kilenc hónapjának statisztikája alapján immár további
öt kerület, az I., II., XII., XIII. és a XI. is egymillió forint fölé emelkedett az átlagárakat tekintve.
Jobb év lehet 2024 a lakáspiacon
Hét-nyolc éves mélypontra érhetnek 2024-ben a lakásátadások, és egyelőre bizonytalan, hogy a jövőre startoló CSOK Plusz konstrukció meg tudja-e mozgatni érdemben a piacot. Bár a 3 százalékos kamattámogatott hitel önmagában is erős hívószó lehet a lakásvásárlást fontolgatóknak, a szerteágazó és szigorú feltételrendszer sokakat elriaszthat.
Mindezek mellett érezhető, de lassú kilábalást várnak 2024-ben az OTP Jelzáglogbank elemzői, akik
a fokozatosan csökkenő állampapír-kamatoktól a kereslet élénkülésére számítanak.
Középtávon pedig újra a lakáspiacra vonzhatják a befektetési célú vásárlók népesebb seregét is a kis késéssel valószínűsíthetően újra növekvő lakásárak és a konstans emelkedést mutató bérleti díjak.
