December 12-én kerülhet sor az építészeti törvény parlamenti végszavazására, miután csütörtökön az utolsó bizottsági meghallgatás is megtörténik – jelentette be Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) csütörtökön megtartott ünnepi közgyűlésén.
A szuverenitás az építőiparban a nemzeti tulajdon arányának növelésével, az importkitettség csökkentésével növelhető, ennek határozottan most van itt az ideje, amikor kevesebb forrásból még fontosabb, hogy mennyi marad itthon – hangsúlyozta az államtitkár.
A hazai tulajdonú építőipari vállalkozások szám szerint többségben vannak, de a tíz legnagyobb cég közül hét magyar, és hiába van sok magyar cég, a hazai vállalkozások árbevétele 46 százalékot tesz ki, miután külföldi anyagokkal dolgoznak, az importkitettség pedig 48 százalékos az ágazatban.
Cél, hogy 2028-ra 40 százalékra csökkenjen az építőipar importkitettsége.
Ennek érdekében patrióta és protekcionista szabályozásra van szükség és lehetőség is, amire számos példa van az Európai Unióban Lánszki Regő megfogalmazása szerint.
Lázár János hadat üzent a külföldi építőipari cégeknek: „jobban teszik, ha eladják a magyar gyáraikat”Az építési és közlekedési miniszter kemény üzenetet küldött a magyarországi külföldi építőipari cégeknek. Lázár János szerint lejárt az ideje a francia és német építőipari megszállásnak. |
Az állami beruházások kapcsán az államtitkár összefoglalta, hogy
- 270 beruházást függesztettek fel 5500 milliárd forint értékben a felülvizsgálat során,
- ebből 68, összesen 3867 milliárd forint értékű beruházás már megindult,
- minden minisztérium beruházási listát készít a következő tíz évre,
- torzót nem hagynak, ahol az építési naplót megnyitották, be is fejezik a beruházást.
A legfontosabb most a magyar építészetről szóló törvény, amely egyfajta reformkort hoz el,
lépésváltást, irányváltást, újratervezést jelent, ezáltal teljesen átalakítja, hatékonnyá, versenyképessé teszi a magyar építőipart.
Lánszki Regő leszögezte, hogy a 2024-es év eredményesebb lehet a 2023-asnál.
Az ÉVOSZ ünnepi közgyűlésén mutatta be Koji László, a szakmai szövetség elnöke a piaci szereplők helyzetértékelését és 2024-re vonatkozó várakozásait.
Koji hangsúlyozta, hogy 2023 a várakozások éve volt.
Mire vártak az építőipari cégek?
- A szerződésmódosításokra, az árkülönbözetek kifizetésére a nagy áremelkedések előtt kötött szerződések esetében,
- a megrendelőkre egész évben,
- új szabályokra,
- olcsóbb finanszírozási lehetőségekre, jellemzően 5 százalék körüli hitelkamatokra.
A konjunktúrafelmérésből egyértelműen kiderült, hogy 2023-ban a vállalkozások tevékenységét leginkább a megrendelések hiánya, az és a szakemberhiány akadályozta.
A cégek nagy többsége most úgy gondolja, jövőre 50–80 százalék között lesz 2023-hoz képest a bevétele.
Szomorúan zárják az évet a szakmai szövetségben, miután a megkérdezett cégek 84 százalékának van kintlévősége, őket egy vagy több megrendelőjük határidőre nem fizette ki.
Körülbelül 250 milliárd forint értékű számla lehet lánctartozásban az év végén,
amiről nem lehet tudni, hogy mikor lesz kifizetve, és hogy a láncon belül ki milyen mértékben sérül.
Figyelemre méltó, hogy a cégek azt mondják, kintlévőségük egynegyed részét csak peres úton tudják behajtani. Az ügyvédeknek egyre több munkát ad az építésgazdaság az induló perek sokasága miatt.
Fotó: Shutterstock
A vállalkozások tevékenységét nagymértékben hátráltatják a kintlévőségek és az, hogy megrendelőik felé kevésbé tudják érvényesíteni az árváltozást. A válaszadók közel háromnegyede rosszabb üzleti évre számít 2024-ben az ideinél.
Régi hullámvasutas vagyok
– fogalmazott Koji, hozzátéve, hogy mindig helyreállt az ágazat, de abban is biztos, hogy jövőre sokkal többet kell evezni ahhoz, hogy a csónak helyben maradjon.
