Lefulladtak a piacot hajtó motorok, de a mélypont még csak 2024-ben jön el – értékelte a helyzetet az ÉVOSZ Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozata, amely az idei évi piac elemzése mellett a jövő évre vonatkozó várakozásait is közzétette.
Az építési beruházási célú közbeszerzések értéke egy év alatt majdnem negyedére, 2250-ről 620 milliárd forintra csökkent, a vállalati megrendelések alól a magas finanszírozási költségek húzták ki a talajt, és a magas kamatkörnyezet negatív hatással volt a lakosság lakáshitel-felvételi szándékára is – összegezte Juhász Attila, a tagozat elnöke, az Újház Zrt. igazgatóságának az elnöke.
Az építőanyag értékesítés az Újház hálózatában az első kilenc hónapban értékben 23 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az építőipari szektort a leszerződött és befejezés előtt álló munkák kivitelezése tartotta talpon.
A hálózatban a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 45 százalékos, a tetőfedő anyagoké 37 százalékos csökkenést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest.
Magyarországon minden jelentősebb kerámia falazóelem gyártó leállította az üzemeit, és kizárólag készletről értékesít.
Az áthúzódó hatások 2024-re tolják az építőipari kibocsátás mélypontját, noha a kereslet csökkenése már most meglátszik az árakon. A teljes termékportfóliót tekintve a szeptemberi árak már 2 százalékos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, de például a betonacél ára egyharmadával, a habosított szigetelőanyagoké egynegyedével csökkent egy év alatt.
Megrendeléshiányra panaszkodnak az építőipari cégek, az exportra dolgozók kivételekKevesebb megrendelésre számít az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások többsége mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon – derül ki az ágazati szövetség friss felméréséből. A lakosság kivár, az exportra dolgozó cégeknek azonban bőven van megrendelésük. A bérek alatt, átlagosan tizenegy százalékkal emelkednek a szektorban. |
További árcsökkenésre számítva az építésekkel, felújításokkal kivárni most már nem érdemes, a következő hónapokban az inflációval arányosan emelkedhetnek az árak, de az energia, valamint az üzemanyag árának esetleges növekedése ennél gyorsabb áremelést is okozhat. Emellett mostanában kivitelezői kapacitást is könnyebben talál az ember.
A fordulatot – főképp az arányosan legnagyobb visszaesést produkáló lakossági megrendelők körében – a pluszon túl egy jól irányzott otthonfelújítási támogatási konstrukció gyorsíthatja, ami nagy erővel hozhatja felszínre a bizonytalanságok miatt halasztott lakossági beruházásokat.
Zömében a felújítások és az előző évben megkezdett munkák hajtották az idei évet, ám ez a hatás kifulladóban van, a megkezdett építkezések száma az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenést mutat.
A 2023-as év egészét jellemezni lehet a sok vadász – kevés fóka mondással
– hangsúlyozta Parragh Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője.
Több fronton is kihívással szembesültek az építőanyag kereskedők 2023-ban, így:
- a kereslet erős csökkenése,
- a nagy árharc,
- a bizonytalan makrogazdasági helyzet a hitelkamatok és támogatások tekintetében,
- a magas betéti kamatok, és további építőanyagár-esés prognosztizálása miatti spekuláció, elhalasztott piaci beruházások,
- az állami beruházások visszaesése,
- az infláció, emelkedő működési költségek
Az építőanyag-kereskedők 2023-ban valószínűsíthetően mintegy 20-30 százalékos forgalomvisszaesést fognak realizálni az előző évhez képest és 2024-re sem számol az építőanyag kereskedői szakma érdemi javulással, sőt a stagnálás helyett akár további 10-15 százalékos csökkenés is elképzelhető.
A csökkenő infláció és a csökkenő kamatok bizonyosan segítik majd a lakáshitelezés újbóli beindulását, de
a kormányzati élénkítés elkerülhetetlen.
Az építőanyag-kereskedő szakmának a jelenleg meglévő kihívásokon túl újakkal kell 2024-ben szembenézni. Ezen családi vagy középvállalkozásoknak át kell tekinteniük vagy akár újra kell gondolniuk a saját működésüket és a piaci jelenlétüket. A folyamataik hatékonyságát növelni kell, a meglévő, biztos ügyfeleikkel való kapcsolataikat szorosabbra kell fűzniük.
Az idei évet az Alföld Tüzépnél is a kiszámíthatatlanság jellemezte
– emelte ki Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője. A magas kamatok is visszafogták a keresletet, pedig az anyagárak sok termékkörben jelentősen visszaestek. Az előző évek nagy pozitív kiugrásai után gyakorlatilag szakadékba esett az építőanyag-értékesítés. A képet torzította az is, hogy minden idők legjobb félévét hasonlítottuk össze, minden idők egyik legrosszabb azonos időszakával.
A nagy mértékű visszaesést az egyes termékcsoportokra bontva nagy különbséget mutat. A nehéz építőanyagok esetében (tégla, cserép, térkő) lényegesen rosszabb a helyzet, míg a por termékek és a kiegészítő termékcsaládok az átlag alatt estek vissza, vagy épp nem is csökkenetek.
A vásárlások száma ugyan nem csökkent nagy mértékben, de a kosárérték számottevően visszaesett,
vagyis a forgalom jelentős visszaesése mellet sem kellett kevesebbet dolgozni.
Az idei év jellemzője a tavaly megkezdett beruházások kifuttatása – mondta Kis Sándor, a HUFBAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója.
A leggyorsabban megtérülő beruházásoknál, mint az energetikai felújítások is, visszaesés látható.
A csok átalakítása hozhat ugyan pozitív elmozdulást, ám most inkább az eladatlan lakások értékesítésére, a felújítások befejezésére koncentrálódik a piaci hangsúly.
Az árak ugyan a tavalyi évhez képest csökkentek, de ez a csökkenés elérte a mélypontot. A kereskedők is jól átgondolt támogató programért kiált. Lassan testet öltenek azok az állami támogatások is, amelyek az épületek energiahatékonyságát javítják. Most ezek kidolgozására, indulására vár a piac. Jelenleg az észszerűsítések, strukturális átalakítások a jellemzők a piaci szereplők körében.
Egész Európában hasonló problémákkal küzdenek. Az állam, mint a legfontosabb megrendelő, Európa-szerte csökkentette a beruházások mértékét. Ez Közép-Európában, ahol az állami megrendelések a teljes piac akár 60 százalékát is kitehetik, fokozottan érezhető.
A nyár elején megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat az ÉVOSZ építőanyag-gyártói tagozatával együttműködve egy, az ellátási láncban előremozdító szimbiózis megteremtésén dolgozik. Az építőipari volumenének növelése, fellendítése, a közmegítélés javítása és a reformálás is a fő célok között szerepel.
