Március 5. és 12. között már gyakorlatilag a magyar lakosság egésze (98 százaléka) hallott a COVID-19-ről, az azóta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által pandémiának nyilvánított koronavírus-fertőzésről. A 40-nél idősebb válaszadók jelentős része (93 százalék) a televízióból tájékozódik, míg a 18-39 évesek az interneten informálódnak (77 százalék) a járvány alakulásáról. Az, hogy a megkérdezettek fele a barátoktól, ismerősöktől szerzett be információkat, élesen jelzi, hogy a járvány magyarországi kirobbanásakor (március 4.) már erőteljesen jelen volt a téma a közbeszédben.
A válaszadók közel háromötöde, különösen a vidéken élők és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők elégedettek vagy maximálisan elégedettek voltak a vírus terjedésével kapcsolatos tájékoztatással, ez azonban nem befolyásolta az ezzel kapcsolatos aggodalmak mértékét.
A hazai lakosság jelentős része (59 százalék) inkább vagy nagyon aggódott a járvány hazai elterjedése miatt, csupán 5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem okoz neki fejfájást a potenciális járvány.
A felmérés időszakában (2020. március 5-12.) csupán a válaszadók több mint egynegyede tett lépéseket járványkamrája feltöltéséért, ekkor jellemzően tartós élelmiszert (82 százalék), gyógyszert (67 százalék) és higiéniai termékeket (65 százalék) vásároltak. Ebben az időszakban (a határzár életbe lépése előtt) a tervezett utazásokat mindössze a válaszadók fele tervezte lemondani.
A március 9-15. közötti kiskereskedelmi adatokból egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az kormányzati lépések és a vásárlási adatok között. Az iskolák digitális tanmenetre történő átállása és az általánosan ajánlott otthoni munkavégzés hatására a magyar fogyasztók elözönlötték a kiskereskedelmi egységeket. Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta.
A vizsgált hétben a kiskereskedelmi láncok szkennelt heti adatai alapján 56,9 milliárd forintot hagytunk ott a boltokban
– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója.
Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47 százalékos értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest
– tette hozzá.
A Nielsen adataiból kiderül, hogy
a kosárméret jelentősen nőtt (közel 50 százalékkal), a drogériáknál pedig 50 százalékot meghaladó forgalomemelkedés tapasztalható.
A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor megtartotta vezető szerepét a 11. héten is, értékbeli forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen megugrott a szószok (+195 százalék) és száraztészta (+192 százalék) értékbeli forgalma is. A liszt és rizs forgalmi adatai továbbra is rekordeladásokat mutatnak.
Az öt kategóriára összesen közel 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.
A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: értékbeli eladásuk megnégyszereződött a 11. héten tavalyhoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló forgalmi trenddel. Érdekesség, hogy a vécépapír forgalma, bár a 9. és 10. héten még nem ugrott meg kiugróan, addig a 11. héten csúcsokat döntött: 196 százalékkal többet költöttünk a kategóriára 2019 11. hetéhez képest.
Az említett vegyi-árukategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.
