Maradandó hatást gyakorol a járvány a nemzetközi kereskedelemre

A járvány alatt komoly ellátási zavarok merültek fel számos cégnél, az autóalkatrész-beszállítástól kezdve a szórakoztató elektronikán át az egészségügyi termékekig. Leginkább azok a vállalatok kerültek nehéz helyzetbe amelyek a „just-in-time” készletgazdálkodástól függenek és beszállítóik távoli, alacsony költségekkel működő országokba lettek kiszervezve.

A világjárvány nem csak számos nemzet gazdaságát destabilizálta, hanem a geopolitikai feszültségeket is növelte, miközben rávilágított napjaink globális termelési és ellátásilánc-hálózatainak törékenységére. A járvány felgyorsította az eltolódást a patrióta gazdaságpolitika és az államilag irányított kereskedelem felé. Ezért több mint valószínű, hogy

a járványhelyzet konszolidálódását követően az „új valóságban” a nemzetközi kereskedelem terén – csak úgy, mint a fogyasztási szokások és az utazási preferenciák esetében is – nagymértékű változás várható, és a világkereskedelem térképe is radikálisan átalakulhat.

Az Egyesült Államok és Kína fokozatosan feszültebbé váló kereskedelmi kapcsolata a járvány következtében tovább romlik, az amerikai és kínai technológiai szektor valószínű különválása pedig még jobban nehezíti a két állam kapcsolatát. A járvány világszerte már mostanra számos kormányt és vámuniót arra késztetett, hogy korlátozza és fokozottan ellenőrizze a külkereskedelmet, különösen az egészségügyi és mezőgazdasági termékek esetében. Arra is számíthatunk, hogy a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a hazai gyártás megsegítésére, hogy csökkentsék az ellátási láncokat érő sokkhatást.

A várható legnagyobb változások:

A fentiek tükrében, ahelyett, hogy a cégek a krízis előtti status quo-hoz való visszatérésre törekednének, inkább arra kellene koncentrálniuk, hogy ellenállóbbá tegyék gyártási és ellátási láncaikat. Különösen igaz ez az olyan iparágakra, mint az egészségügy, a gyógyszeripar, vagy éppen az elektronikai ipar, melyek kiváltképp kitettek a geopolitikai és makrogazdasági nyomásnak. Ehhez a BCG szerint két kulcstényező szükséges:

Bár a gyártás visszatelepítése Európába vagy az Egyesült Államokba költségnövekedéssel járhat, nagyobb biztonságot is ad. A magasabb bérköltségeket pedig az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásával csökkenteni lehet.

A járvány nyomában fellépő kereskedelmi változások alapvetőek és hosszan tartóak lesznek. Ezért a vállalatoknak most kell tenniük azért, hogy a kialakuló új helyzetben talpon maradjanak.