Tisztázta Tiborcz István, hogy meg akarja-e vásárolni a SPAR-t

Sem a BDPST Group, sem tulajdonosa, Tiborcz István nem tervezett és nem is tervez befektetni a SPAR kiskereskedelmi láncba – ez olvasható a cégcsoport állásfoglalásában, amelyet a Világgazdaságnak is eljuttatott.

Ennek előzménye, hogy a VSquare – ez egy hírlevél – névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, több mint egy évvel ezelőtt a Rahimkulov család, nemrég pedig Tiborcz István próbálta megvenni a magyarországi SPAR-t. A SPAR osztrák tulajdonosai mindkét ajánlatot visszautasították.

Közleményükben kijelentették, hogy a múltban sem történt semmilyen ajánlattétel vagy egyeztetés a részükről. „Minden alapot nélkülöz ezzel ellentétes információ terjesztése” – szögezték le.

Mi történik a magyarországi SPAR-nál?

A magyar SPAR körül valósággal forr a levegő az elmúlt hetekben. Ahogy arról lapunk is beszámolt, minden azzal kezdődött, hogy az osztrák SPAR első embere kvázi államosítással vádolta meg a magyar kormányt. Hans Reisch a Lebensmittel Zeitungban (LZ) szólalt meg, de nagyjából ezzel egy időben a die Presse is interjúzott vele. Az egymás utáni két nyilvános szereplés üzenete lényegében megegyezik: a menedzser szerint a magyar állam viszonylag nyíltan tolmácsolta feléjük, hogy részesedést szerezne a kiskereskedelmi láncban.

A kirohanás nem volt előzmény nélküli. Nemrég derült ki ugyanis, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék, és azokra vonatkozik, akik nettó százmilliárd forint feletti árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Ezt követően állt elő Hans Reisch azzal, hogy a magyar kormányzat felajánlotta neki, hogy adja el a magyar SPAR legalább egy részét.

Erre válaszul jelentette be, hogy az osztrák anyacég, a SPAR Österreich átszervezi a magyarországi SPAR-t. Az új struktúra meglehetősen bonyolult, de a lényege, hogy

• a kereskedelmi és logisztikai, valamint a SPAR Magyarország által megvásárolt földterületek és épületek tulajdonosi jogait áttelepítették Svájcba egy ottani leánycégük, az Aspiag Management AG alá.
• Ezen túlmenően pedig a SPAR Magyarország által üzemeltetett kiskereskedelmi láncot az osztrák anyacéghez csatolták. 

Ezek nem kis mozgások, hiszen a SPAR Magyarországon mintegy 14 ezer embernek ad munkát, ezzel az ötödik legnagyobb munkáltatónak számít itthon. Tavaly év végén 368 saját üzemeltetésű áruházzal rendelkezett, illetve franchise programjában további 273 áruház működött. Magyarországon a második legnagyobb élelmiszerbolt (a Lidl mögött), 2023-ban bruttó 2,78 milliárd euró bevételt ért el, ez hozzávetőleg ezermilliárd forint.

Hogyan reagált a kormány a SPAR-botrányban?

A magyar kormányzat nem sokat várt a válasszal. Először a Miniszterelnöki Kabinetiroda adott ki egy rövid kommentárt, amelyben emlékeztettek rá, hogy a kiskereskedelmi különadót az bírósága nyilvánította jogszerűnek. „Ezek a tények, minden más állítás alaptalan” – fogalmaztak.

Majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentetett meg közleményt, amelyben a Nagy Márton vezette tárca visszautasította a vállalat valótlan állításait. „A SPAR-nak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania” – húzta alá. Az NGM szerint a történtek hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, hanem a valós ok a vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad.

– emelték ki. Végezetül jelezték, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára. Nagy Márton a témában interjút is adott a Világgazdaságnak. A miniszter ebben arról beszélt, hogy Hans Reisch álhíre olyan hangnemet ütött meg, ami nem illő.

„Abban nincs semmi ördögtől való, ha valaki a kormány egyik adónemét megtámadja. Az unióban vagyunk, lehet az európai bírósághoz fordulni. Az viszont nem járja, hogy Reisch úr nem alátámasztott híresztelésbe kezd arról, hogy Magyarország nem befektetőbarát. Az általa tett pejoratív megjegyzések ugyanis alkalmasak arra, hogy csökkentsék a befektetők bizalmát Magyarország irányában. Ez már nem megfelelő, üzleti szempontból sem, ezért ezt kikérjük magunknak” – szögezte le.

Hozzátette, részben érti, mi lehetett a kirohanás mögött: Ausztriában az ősszel választásokat tartanak, a kampányba pedig szeretik belekeverni Magyarországot. Szerinte erről szól ez az egész, az osztrákok választásra készülnek. Ezzel azonban nem ért véget a kormányzati reakció, múlt csütörtökön ugyanis Lázár János építési és közlekedési miniszter is mikrofont ragadott, és kíméletlen véleményt fogalmazott meg, lényegében megfenyegette a SPAR-t.

„Az az élelmiszeripari vállalkozás, amely nem adja meg a tiszteletet a kormánynak, nem maradhat Magyarországon. Gondoljunk bele, mi lenne, ha egy magyar élelmiszeripari vállalkozás uralná Ausztria piacát? Európa iparát 40-50 százalékban a német és a francia cégek uralják, ezt nem kell hogy elfogadjuk. Nem kiszorítani kell őket, hanem rászorítani a tisztességes piaci magatartásra” – vezette fel a gondolatait. Aztán úgy folyatta, hogy most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetette a kormányban, hogy

Közölte, hogy a SPAR-ral szemben is lehet úszni, és a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett. Ezt követően a Világgazdaság úgy értesült, hogy a kormány perre készülhet a társasággal szemben rágalmazás miatt. Ennek mérlegelést a kormányzat is megerősítette.