Vásárlás: lehangoló gazdasági adat látott napvilágot a boltokról – nincs sok kedvük pénzt költeni a magyaroknak

A nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 3,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának volumene áprilisban az előző év azonos időszakihoz képest – közölte csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mindez még nem is lenne rossz hír, bár 

• márciusban még a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva pedig 4,2 százalék volt ugyanez.
• Februárban 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1 százalékos növekedést mutatott éves bázison.
• Januárban még csak 0,6 százalékos volt a plusz, és már az is másfél éves csúcsnak számított.

Csakhogy van egy vaskos negatív eleme is a friss statisztikának: 

a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ez azért is baj, mert februárról márciusra 2 százalékos emelkedés történt (ebben közrejátszott a korai húsvét). Februárban viszont 0,6 százalékos mérséklődést mértek januárhoz képest, a január pedig decemberhez képest stagnálást hozott. Előtte két egymást követő hónapban növekedés állt be. Tehát márciusban végre, úgy tűnik, a magyarok elkezdtek vásárolni, aminek az alapját a már januárban megemelt minimálbér és a garantált bérminimum, a februárban kézhez kapott nagyobb pedagógusbérek és a versenyszféra első negyedévi fizetésemelései adták.

Ennek a feltételezésnek viszont ellentmond a mostani havi bázisú esés. Annak viszont lehet örülni, hogy 2024. január–áprilisban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Hogyan vásároltak a magyarok áprilisban?

A KSH áprilisi kiskereskedelmi adataiból kiderült, hogy éves alapon 

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,6,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 2 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,9 százalékkal emelkedett.

Ezen belül is jó hír, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,4, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletekben pedig 1,8 százalékos pluszt mértek. Ráadásul a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene is összességében 4,3 százalékkal bővült. Ezt szétszálazva az látszik, hogy 

1. az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,7, 
2. a használtcikk-üzletekben 5,
3. a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,2,
4. a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1 százalékkal nőtt. 

Viszont az iparcikk jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott az értékesítés, a bútor-, műszakicikk-üzletekben pedig már 1,8 százalékos mínusz következett be. Brutális növekedés történt viszont a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásaiban, méghozzá 26 százalékos.

Mennyi pénzt költöttek a magyarok áprilisban?

A KSH azt is nyilvánosságra hozta, mennyi pénzt hagytak ott a boltokban a magyarok 2024. áprilisban. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 

Ennek 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Márciusban 1586 milliárd forint volt a költés, februárban 1395 milliárd, januárban 1356 milliárd, decemberben 1811 milliárd, novemberben 1602 milliárd, októberben pedig 1589 milliárd.

Mit szól a kormány az áprilisi kiskereskedelmi adathoz?

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben elemezte a KSH számait. A Nagy Márton vezette tárca úgy értékelt, hogy folytatódott a fogyasztás helyreállása. A minimális 0,9 százalékos havi mérséklődést azzal magyarázta, hogy 

Szerinte a kiskereskedelmi forgalom jelentős éves növekedése összességében azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a helyreállás szakaszában tart, amely folyamatot az infláció leszorítása és alacsony szinten tartása, így a reálbérek szeptember óta tartó folyamatos növekedése érdemben támogat. 

Azt is jelezte, hogy a fogyasztói bizalom erősödésének következtében az óvatossági motívum további oldódása várható, amely a belgazdaság nagyobb teljesítményén keresztül hozzájárul a GDP növekedéséhez. Rámutatott, hogy az év első négy hónapjában az az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a családok több mint 2900 milliárd forintot költöttek, ez közel 150 milliárd forintos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest.