Módosuló személyi jogok

Az igazságügyi tárca tervezete teljes mértékben kicseréli a Ptk. személyhez fűződő jogok védelméről szóló fejezetét -- mondta lapunknak a polgári jogi kodifikációs titkárság vezetője, Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos. A minisztérium által elkészített módosító javaslatot elküldték a többi tárcához, társadalmi érdekvédelmi szervezetekhez és az ombudsmanokhoz, majd észrevételeiket figyelembe véve újra átdolgozzák a tervezetet, amit a kormány elbírálása után 2001 elején terjesztenek a parlament elé.

Az alkotmányos jogoknak az alkotmányból a Ptk.-ba pakolása jogi káoszhoz vezethez -- hangoztatta fenntartásait az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kisgazda elnöke, Pokol Béla, hozzátéve, hogy a törvénytervezet életbelépése esetén a kétharmados kérdéseket egyszerű többséggel lehetne megváltoztatni. Ráadásul a tervezet nem is vág egybe mindenhol az alkotmánnyal -- hívta fel a figyelmet.

A tárca tervezete kiterjesztené a hátrányos megkülönböztetés tilalmát: míg jelenleg csupán nem, felekezet, faji és nemzetiség szerinti diszkriminációt büntet a törvény, addig a tervek szerint a jövőben tiltanák a társadalmi helyzet, politikai nézetek, életkor, etnikai, családi állapot, képzettségi szint, értelmi és testi fogyatékosság miatti diszkriminációt is. A törvénytervezet szerint a lista korántsem zárt, a tipikus példákon kívül még további elemekkel bővülhet a gyakorlatban. A jogsértők szankcionálására több új, illetve módosuló lehetőséget is felsorol a tervezet: nem vagyoni kártérítést, valamint a megkülönböztetésből fakadó anyagi előnynél magasabb közérdekű bírság kifizetését.

A tárca javaslata az üzleti titok nyilvánosságra hozásának elrendelését is lehetővé tenné, ha az érintett cég hitelezőjének vagy munkatársának jogos érdeke úgy kívánja.

------------------------

Az IM tervezetben új elem a sajtóelégtétel intézménye, amely attól különbözik a sajtó-helyreigazítástól, hogy az kiterjedne a közzétett fotókra, vonatkozna továbbá a levél-, magán- és üzleti titkok nyilvánosságra hozására is -- mondta Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos. A szabályozás megengedhetővé tenné a médium bocsánatkérését vagy a sértett helyreigazítását közlemény formájában, ha a két fél meg tud állapodni; ellenkező esetben a sértett bírósághoz fordulhat. A tervezet a véleményalkotás szabadságát tiszteletben tartja -- hangsúlyozta a miniszteri biztos. A sajtóelégtételről szóló rész csak arra jó, hogy az erről folytatandó vita elvonja a figyelmet a lényegről, az egész tervezet aggályosságáról -- véli Pokol Béla.