A menhely nem jelent menedéket

A főváros jelenleg is dolgozik azon az egymilliárd forintos, a Gazdasági Minisztériumnak benyújtandó pályázaton, melyből, terveik szerint, 100-130 szociális célú lakást lehetne építeni. Emellett Budapest 100 millió forintos pályázatot írt ki a kerületi önkormányzatoknak szociális átmeneti otthonok létrehozására.
A VII. kerület -- ahol mintegy 150 illegális lakásfoglaló élhet -- körülbelül 24 férőhelyes átmeneti otthont tudna építeni az általa megpályázott pénzből. Németh Margit, a kerület szociális irdodájának vezetője elmondta: a kialakult helyzet a 22-es csapdája. A családok pár ezer forintért a kerületet jól ismerő zugkereskedőktől "megvásárolják" az üresen álló ingatlanok címeit, és beköltöznek. Kihasználják, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint egyetlen kiskorú sem tehető az utcára. Az átmeneti szállás sem jelent megoldást számukra, a pénz- és lakáshiány pedig a családok hosszú távú szétszakításához vezethet. A kerületnek egy gyerek elhelyezése 3-4 ezer forintjába kerül naponta, évente pedig 20-25 ezer -- nemcsak lakhatással kapcsolatos -- szociális ügy, kérelem fut be az irodára.
November 8-a óta egyébként értelmezési viták folynak az önkormányzatok szociális osztályain. Az Alkotmánybíróság (Ab) akkor mondta ki: "A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok -- így a lakhatáshoz való jog -- mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően a felelőssége nem állapítható meg." Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai irodavezetője szerint központi beavatkozás nélkül az önkormányzatok -- forráshiány miatt -- nem tudnak eleget tenni annak az alapkövetelménynek, miszerint minden állampolgárnak biztosítani kell az emberi méltósághoz való életfeltételt. A hajléktalanszállókat és -menhelyeket senki sem tekintheti megfelelő és megnyugtató biztosítéknak -- tette hozzá a szakember.