Emberi jog a méltóságos halál

A napokban úgy döntött a holland parlament alsóháza, hogy feltételekhez kötötten, de legalizálja az eutanáziáról (halálba segítés) szóló törvényt. Ha a szenátus is jóváhagyja -- ez azért valószínű, mert ott a törvényt támogató pártok többségben vannak --, Hollandia lesz az első ország a világon, ahol engedélyezik az orvosi beavatkozás e nagyon vitatott formáját. Nálunk is megoszlanak a vélemények, ám az orvosok és a polgárok többsége ellenzi azt.
Poczkodi Sándor, a MOK országos orvosetikai bizottságának elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar törvények elutasítják az aktív (a halálba segítés) és a passzív (hagyni az elmúlást) eutanáziát is, csak arról lehet szó, hogy a végstádiumban lévő betegeknél -- kérésükre -- már nem végeznek reménytelen kimenetelű beavatkozásokat. Magyarázatként hozzátette: a kezelőorvos kötelessége, hogy a legvégsőkig gondozza a végstádiumban lévő beteg pszichés állapotát és csillapítsa a fájdalmát. A törvény egy kivételt tesz: a betegnek beleegyezési joga van a gyógyítására alkalmazott terápiák és egyéb beavatkozásokat illetően. A halálközelben lévő ember magán-vagy hivatalos okiratban lemondhat az orvosi beavatkozásról. Ez esetben azonban háromtagú orvosi bizottságnak kell megállapítani a terminális állapotot, majd fel kell világosítani a beteget döntésének kimeneteléről. Ha a beteg ezután is kitart az elhatározása mellett, ismételten meg kell vizsgálni őt, s a háromtagú orvosi bizottságnak meg kell győződni a beszámíthatóságáról.
Megkérdeztük azt is, milyen garancia van arra, hogy az esetleges szervkivétel érdekében nem történik "idő előtti" orvosi döntés. Poczkodi Sándor szerint ez többszörösen is kizárható. A halottá nyilvánításról is törvény rendelkezik. E szerint többféle szakmában tevékenykedő orvosi team számos tudományosan meghatározott ismérv alapján állapítja meg az agyhalált, csak azt követően vehető le az agyhalott a légzését és szívműködését fenntartó gépekről. Azért sem lehet visszaélés, mert ez a bizottság nem ismeri a szervátültetésre várakozók listáját, nincs tudomása a donor és az esetleges recipiens (befogadó) szöveti-szervi megfelelőségéről. Az azonban már többször előfordult, hogy az agyhalott fiatalok szülei kezdeményezték a gépről való levételt, bízva abban, hogy gyermekük valamilyen formában azért tovább él majd.
A holland döntéssel kapcsolatban az etikai bizottság elnöke úgy vélekedett: az aktív eutanázia nem orvosi, hanem súlyos jogi-etikai probléma. Úgy is fogalmazható, hogy az nemigen különbözik a kivégzésektől, ezért nem szabad ezt a terhet az orvosok vállára tenni -- mondta. A magyar törvények szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy méltósággal haljon meg.