A terjeszkedés nemzetbiztonsági kockázatai

Képzeletbeli ötös skálán mérve négyes körüli fokozatú nemzetbiztonsági kockázat Magyarország számára a feltételezhetőleg a Gazprom vezette orosz hatalomátvétel a BC-ben -- közölte a Világgazdasággal egy neve mellőzését kérő kormányzati illetékes. Erre utal, hogy információnk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokban már tavaly tavasszal zajlott az adatgyűjtés a Gazprom magyarországi törekvéseiről, és fél évvel később jelezték aggodalmaikat a kormánynak.
Úgy tudjuk, hogy a hivatalos álláspont szerint ha az orosz gazdasági térnyerés nem áll meg, a magyar kormánynak jogi-politikai eszközökkel fel kell lépnie. Különös veszélyt hordoz a stratégiai ágazatnak tekintett vegyipar BC-n keresztüli megszerzése (benne a Tiszai Vegyi Kombináttal), amely már alkalmas a magyar politika befolyásolására is. Ennek megelőzésére a titkosszolgálatok elemezték a külföldön tapasztalható hasonló tendenciákat, például Lengyelországban és Ukrajnában, valamint hozzáláttak a BC körül gyülekező cégek esetleges tulajdonosi összefonódásának feltérképezéséhez. (Ennek eredményessége hozzájárulhat a pénzpiaci felügyelet perének sikeréhez.) A kormány e heti ülésén foglalkozik a BC-ben történtekkel -. közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
A Gazprom kétarcú társaság, a gázüzlet mint hosszú távú befektetés követelményének megfelelően igyekszik eleget tenni a nyugati standardoknak. Európával együttműködést kereső, integratív magatartást mutat, ugyanakkor belföldön az elmúlt években több ízben kétes szerepet játszott a hatalom érdekeit követve. Ennek példája a Vlagyimir Guszinszkij médiacézár ellen a jelenlegi kormány által indított hajszában való közreműködés -- mutat rá egy jellegzetességre Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Szerinte ez a kliens és a patrónus tipikus viszonya, amelyben az állam, a legális és illegális gazdaság kölcsönös egymásrautaltságban él: mindkettő függ a másiktól, ugyanakkor a politikai széljárás megváltozása magasba emelhet, vagy a mélybe taszíthat cégeket, vállalkozókat. Ebben az összefüggésben értékelhető Anatolij Bikov (a Magyarország által kiadott "alumíniumbáró") és Pavel Borogyin büntetőügye is.
Oroszországban egyszerűen fikció az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogalkotás folyamatos késésben van, amelynek egyenes következménye a széles szürke-fekete zóna létrejötte a gazdaságban -. foglalja össze Sz. Bíró Zoltán. Ez a zavaros és áttekinthetetlen állapot a maga politikai kapcsolódásaival nagy veszély a magyarországi gazdasági behatolásban -. fűzi hozzá Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet kutatásvezetője. Ugyanezt erősíti meg kormányforrásunk, aki szerint az állami támogatást élvező magángazdasági térnyerés a szervezett bűnözéssel összefonódva zajlik Oroszország határain kívül. Sz. Bíró véleményével szinte teljesen egybehangzóan közli, hogy fölös tőke manapság szinte kizárólag a feketegazdaságban van. Az Oroszország-szakértő ehhez azonban hozzáteszi, hogy az orosz óriásvállalatok közt a Gazprom az egyedüli, amely bárminemű garancia nélkül köthet szerződéseket Nyugaton.
Az orosz gazdaságot a múlt évtized közepére kiforrott elit vezeti, amely az 1998-as összeomlás után magára talált, és hozzálátott az európai terjeszkedéshez, több csatornán át, a szomszédos Ukrajnán és -- hivatalos elemzés nyomán -- a visegrádi hármakon keresztül (utóbbiak európai uniós tagjelöltként fontosak). Ezen túl több nyugat.európai országban igyekszik például a gázszállításban stratégiai szerződésekkel megvetni a lábát.
Lengyelországban a közelmúltban tört ki a botrány a Gazprom Nyugat felé tartó gázvezetéke kapcsán. Az ennek műszaki ellenőrzését szolgáló optikai kábelről kiderült, hogy azt a Gazprom az elmúlt hét évben (óriási átviteli teljesítményét kihasználva) komplex információtovábbító hálózattá építette ki. Mindezt úgy, hogy -- hasonlóan a magyarországi helyzethez -- a hézagos jogszabályokat kihasználva az üzemeltetést végző lengyel--orosz cégből háttérmegállapodásokkal lényegében kiszorította a hazai (állami) felet. Egyébként úgy tudni, hogy a következő tíz évben a lengyel gázfelhasználás kétharmada Oroszországból származik. A helyzet ugyanez Magyarország és Csehország esetében is, s ez ellentétbe kerülhet az Európai Unió azon követelményével, hogy egy forrásból legfeljebb egyharmadnyi behozatal engedélyezhető -- mérlegeli a nehézségeket Tálas Péter. Csehországban még magasabb az orosz függőség hányada. Ez 1995 és 1998 között 95-ről is csak 80 százalékra csökkent, ám az ezen idő alatt kiépített gázvezetéken át már Norvégiából garantálható a stratégiai tartalék.
A szakértők egyetértenek abban, hogy Magyarország számára fontos az orosz kapcsolat gazdasági és politikai értelemben egyaránt, ugyanakkor ezen tisztázatlan hátterű, az átláthatóság nyugati követelményét nem teljesítő cégek jelenléte világszerte aggodalomra ad okot.
A helyzet kétségkívül magában rejti a nemzetbiztonsági kockázatot -- fogalmaz a kötelező óvatossággal Nikolits István, a Horn-kormány szocialista párti nemzetbiztonsági minisztere. Szerinte ez mindenképpen megköveteli a kormányzati és illetékes törvényhozási szervek kiemelt figyelmét. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elnökének, Keleti Györgynek (MSZP) szavaiból viszont kiderült, hogy ők is csupán a sajtóban megjelent információk birtokában vannak.