Utolsó előtti pillanat

Nyolc éve húzódik hazánkban a filmtörvény kidolgozása és elfogadása. A szakmának életbevágó a törvény, amely forrásokat teremthetne, adókedvezményekkel segíthetné a filmkészítést és a forgalmazást. Hazánkban ugyanis a rendszerváltás óta több helyen döntenek kevés pénzről, a Magyar Mozgókép Közalapítvány 1990 óta körülbelül ugyanakkora összeget oszthat szét: 800 millió-1,2 milliárd forintot. Ez olyan, mintha most a tíz évvel ezelőtti összeg tizede állna rendelkezésre. Érthető tehát, hogy megdöbbent a filmes társadalom, amikor tavaly decemberben fölbukkant a költségvetési szavazáskor 400 millió forint egy addig ismeretlen filmközpont létrehozására, s ezt a 400 milliót a Magyar Mozgókép Közalapítványtól, a játékfilmek forgatására fordítható összegből vonták volna el. Ezt azonban a parlament nem szavazta meg.
Informálisan terjedt a hír, hogy a minisztériumnak van valami terve, s a felröppent információk alapján a legtöbb alkotó központosító törekvést látott az állami filmközpont létrehozásában. A szakmai szervezeteket nem vonták be a tárgyalásokba, így csak most folytattunk először hivatalos megbeszélést a minisztériumban -- mondta el lapunknak Szomjas György rendező, a szövetség főtitkára. Reformok a filmtörvény tervezetében is szerepeltek, de a szakma számára csak az fogadható el, ha a reform nem rombol le már meglévő, korrektül működő intézményeket. Kulcskérdés az is, hogy széles szakmai egyeztetéssel szülessen meg, s forrásbővítéssel járjon, hiszen a magyar filmgyártás egyik legégetőbb problémája a forráshiány.
A szakma által kért egyeztetésen először kaptunk első kézből tájékoztatót az elképzelésekről -- mondta el lapunknak Miskolczi Péter producer, aki a Független Magyar Producerek Szövetségét képviselte a találkozón. -- Megkaptuk a filmtörvény módosító javaslatait, amelyeket most megtárgyalhatnak a különböző szakosztályok, s megkaptuk a filmközpont, azaz a létrehozandó rt. dokumentumait. Az alkotói szuverenitást féltő kérdésekre Várhegyi Attila elmondta: a minisztérium az rt.-t a működő MMKA tulajdonába adná majd át, ha a közalapítványnál lezajlanak a szükséges intézményi reformok. Az rt.-ben a kultusztárca mellett benne lenne a filmművészek szövetsége és a forgalmazók egyesülete is. Ha ez valóban így lesz, akkor ez a szakmának megfelelő garancia lenne. A szakmai szervezetek számára kulcskérdés, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban. A filmes szervezetek képviselői állítják: tapasztalatok szerint csak az működik jól, amit a szakma dolgoz ki, s széles konszenzussal elfogad.
Rockenbauer Zoltán és Várhegyi Attila ígéretet tett arra, hogy 3 milliárd forint jut költségvetési támogatásként játékfilmek gyártására (jelenleg az MMKA 400 milliót tud erre fordítani), s ez jelentős előrelépés lenne. Miskolczi Péter szerint nem politikai döntésekre van szükség, hanem arra, hogy megteremtsék a filmgyártás forrásait és a filmipar adókedvezményeit. Angliában évi 8-10 játékfilm helyett 150 készül, amióta intézményesítették az adókedvezményeket. Nálunk ez az utolsó előtti pillanat, hogy ráálljunk erre a pályára -. véli Miskolczi.
Várhegyi Attilát a találkozóról nem tudtuk megkérdezni, az államtitkár viszont a Záróra szerda éjjeli adásában kifejtette: a minisztérium 200 millió forintos jegyzett tőkével megalapítja a Nemzeti Filmközpont Rt.-t, amelynek három alapítója a minisztérium, a filmművészek szövetsége és a forgalmazók. Február 23-ig a szakma eljuttatja javaslatait a minisztériumba, s utána elkezdődik a társaság felépítése. Ha majd az MMKA elvégzi a szükséges reformokat, akkor a minisztérium az rt.-t hajlandó átadni a közalapítványnak.