Hosszú alkufolyamat várható
Azzal, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezi az ombudsman általános helyettesének személyében, Göncz Árpád után Mádl Ferenc köztársasági elnököt is mulasztásos alkotmánysértésbe "kergették". A Polt Péter tavaly májusi lemondásával megüresedett posztot két hónapon belül be kellett volna tölteni a törvény szerint. A két államfő azért nem terjesztette elő a parlamentnek egyetlen jelölt személyét sem, mert a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatással -- a pártok megegyezése hiányában -- a felmerült jogászok egyike sem rendelkezett. Kockáztatni nem érdemes, hiszen a jogszabály szerint az a jelölt, aki első körben elbukik, nem jelölhető újra. Mádl Ferenc legutóbb január végén kérte ki a parlamenti pártok véleményét, ám az álláspontok mit sem változtak.
Az már korábban eldőlt, hogy az országgyűlési biztos általános helyettesét is csak a másik három ombudsman mandátumának lejártával pótolhatják. A biztosok június 30-ig töltik be hivatalukat, a parlamentnek a törvény szerint az ezt megelőző három hónap alatt kell megválasztani utódaikat. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a jelenlegi ombudsmanok mandátumát újraválasztásukkal meghosszabbítsák. Erre az SZDSZ Mádl Ferencnek javaslatot tett, de a pártok egyeztetés hiányában nem reagáltak érdemben a felvetésre.
Jelenleg ellentmondásos e kérdés megítélése. Míg Kaltenbach Jenő kisebbségi biztost több fórumon maguk a kisebbségek javasolták újraválasztani, addig Majtényi László egyre több fideszes képviselő szemében "szálka": az adatvédelmi ombudsman az utóbbi időben több, a kormány előterjesztéseit (köztisztviselői törvény), illetve döntéseit (augusztus 20-i elszámolás) bíráló állásfoglalást tett közzé. Az ugyanakkor többek szerint is nehezen képzelhető el, hogy csak a jelenlegi biztosok egy részét választják újra, mert ez a fennmaradó posztok betöltéséről való egyeztetést is megnehezítené.
Az MSZP mindmáig azért ragaszkodott a másik öt párt jelöltjével, Margitán Évával szemben Takács Alberthez a megüresedett általános helyettesi posztra, mert a négy biztos 1995-ben történt megválasztásakor a posztot az akkori ellenzék "kapta". Egy fideszes politikus lapunknak úgy fogalmazott: "az MSZP most megkaphatja, amit akart", azaz ha egyszerre négy jelöltről kell egyeztetni, akkor a hat évvel ezelőtti választás analógiája szerint a kormánypártok nevezhetik meg a másik három tisztségviselőt.
Az egyeztetések egyes információk szerint csak áprilisban kezdődnek, mindenesetre a parlament tavaszi feladatainak áttekintésekor Szájer József Fidesz- és Nagy Sándor MSZP-frakcióvezető megbeszélésén e kérdés nem került érdemben szóba.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye az alkotmány 1989-es módosítása óta létezik, ám az erről szóló törvényt csak többéves késéssel, 1993-ban fogadta el a parlament. Ezt követően sem sikerült azonban a pártoknak olyan jelölteket találniuk a tisztségekre, akik elnyerték volna a parlament kétharmadának támogatását. Így végül csak 1995 nyarán tehette le esküjét Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenő, Majtényi László és az azóta legfőbb ügyésszé avanzsált Polt Péter.
