Mintegy 250 veszélyes létesítménynek kell bevezetnie a hazai gyakorlatban azt az EU-irányelvet, amelynek értelmében egyebek közt baleseti kockázatelemzést, biztonsági jelentést és védelmi tervet kell készíteniük 2002. december 31-ig. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis várhatóan ennek megfelelően módosul az év folyamán. Eszerint a már működő veszélyes üzemeknek 2002. december végéig mindenképpen alkalmazniuk kell a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleseti kockázatok ellenőrzéséről szóló irányelvben foglaltakat, azaz a Seveso II.-t, hiszen 2003. januári csatlakozással számolva teljesíteni kell nemcsak a jogharmonizációt, hanem a végrehajtást is.
A múlt év végi egyeztetéseken ugyanis kiderült, hogy az EU átmeneti mentességnek ítéli a katasztrófavédelmi törvény -- még nem hatályos -- negyedik fejezetét, amely kimondja: a hatálybalépést követő harmadik év végéig kell a már üzemelő veszélyes létesítménynek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához benyújtania a biztonságos működésről szóló jelentését. Ezt a hároméves felkészülési időt az unió derogációnak minősítette és politikailag nem tudta támogatni, mivel az élet-, vagyon- és környezetvédelmi szempontok megkülönböztetett figyelmet élveznek az EU-n belül. A magyar kormánynak és a svéd elnökségnek pedig az a célja, hogy a környezetvédelmi fejezetet ez év közepéig ideiglenesen lezárja.
Álláspontunk szerint az újonnan létesülő veszélyes üzemek esetében tartható a 2002. decemberi határidő -- mondta Keresztes István. A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) főtitkárhelyettese hozzátette: a szűk két év a már működő veszélyes üzemek esetében viszont kevés lehet ahhoz, hogy a megkívánt színvonalon felkészüljenek.
Az irányelv a tagországok esetében három év felkészülési időt ad, ezt kívánná elérni a hazai vegyipar is. Most még nem lehet pontosan megmondani, hogy a felkészülés mennyibe kerül, miután a követelményrendszer nem ismert teljes részletességgel. Becslések szerint -- az üzemek nagyságától, felkészültségétől függően -- 10--50 millió forint között mozoghatnak az ezzel járó költségek.
Egyes vegyipari cégek szerint nem szerencsés a már működő üzemek esetében konkrét, jogszabályba foglalt határidőt szabni. Szerintük a vállalható megoldás az lenne, ha a tényleges csatlakozási dátum időpontjára -- tehát nem a teoretikus időpontra -- kellene teljesíteniük az előírtakat. Mások szerint formális a Seveso II. irányelv bevezetése, mert annak számos eleme eddig is fellelhető volt a magyar biztonsági intézkedések közt.
A már működő veszélyes üzemeknek elemezniük kell a súlyos balesetek kockázatát, előzetesen értékelniük kell az esetleges balesetek káros hatásait, és be kell nyújtaniuk egyebek közt a biztonságos működésről szóló jelentést is -- magyarázta Tatár Attila, az OKF főigazgató-helyettese. A biztonsági jelentés kivonata a lakosságot hivatott tájékoztatni. El kell készíteni továbbá egy belső és egy külső védelmi tervet is. Előbbi az üzemen belüli veszélyelhárításra irányul, ennek végrehajtásához az üzem biztosítja a feltételeket. A külső védelmi tervet, amely a lakosság biztonságát segíti elő, az OKF területi szerve és a helyi polgármester dolgozza ki. Az érintett üzemek által benyújtott dokumentumokat a BM OKF ellenőrzi, azt firtatva, megfelel-e a valóságnak az, amit az üzemeltető bejelentett. Adott esetben hatósági szankciókat is bevezethet.