BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szűkre szabják a határidőt

Nem egészen két évük van a veszélyes üzemeknek arra, hogy benyújtsák az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) az EU-irányelvnek megfelelő biztonsági jelentésüket és védelmi terveiket. Ennek költségvonzata előzetes becslések szerint üzemenként 10--50 millió forint között mozog. A már működő üzemek valószínűleg nem tudják tartani a 2002. december 31-i határidőt.

Mintegy 250 veszélyes létesítménynek kell bevezetnie a hazai gyakorlatban azt az EU-irányelvet, amelynek értelmében egyebek közt baleseti kockázatelemzést, biztonsági jelentést és védelmi tervet kell készíteniük 2002. december 31-ig. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis várhatóan ennek megfelelően módosul az év folyamán. Eszerint a már működő veszélyes üzemeknek 2002. december végéig mindenképpen alkalmazniuk kell a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleseti kockázatok ellenőrzéséről szóló irányelvben foglaltakat, azaz a Seveso II.-t, hiszen 2003. januári csatlakozással számolva teljesíteni kell nemcsak a jogharmonizációt, hanem a végrehajtást is.
A múlt év végi egyeztetéseken ugyanis kiderült, hogy az EU átmeneti mentességnek ítéli a katasztrófavédelmi törvény -- még nem hatályos -- negyedik fejezetét, amely kimondja: a hatálybalépést követő harmadik év végéig kell a már üzemelő veszélyes létesítménynek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához benyújtania a biztonságos működésről szóló jelentését. Ezt a hároméves felkészülési időt az unió derogációnak minősítette és politikailag nem tudta támogatni, mivel az élet-, vagyon- és környezetvédelmi szempontok megkülönböztetett figyelmet élveznek az EU-n belül. A magyar kormánynak és a svéd elnökségnek pedig az a célja, hogy a környezetvédelmi fejezetet ez év közepéig ideiglenesen lezárja.
Álláspontunk szerint az újonnan létesülő veszélyes üzemek esetében tartható a 2002. decemberi határidő -- mondta Keresztes István. A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) főtitkárhelyettese hozzátette: a szűk két év a már működő veszélyes üzemek esetében viszont kevés lehet ahhoz, hogy a megkívánt színvonalon felkészüljenek.
Az irányelv a tagországok esetében három év felkészülési időt ad, ezt kívánná elérni a hazai vegyipar is. Most még nem lehet pontosan megmondani, hogy a felkészülés mennyibe kerül, miután a követelményrendszer nem ismert teljes részletességgel. Becslések szerint -- az üzemek nagyságától, felkészültségétől függően -- 10--50 millió forint között mozoghatnak az ezzel járó költségek.
Egyes vegyipari cégek szerint nem szerencsés a már működő üzemek esetében konkrét, jogszabályba foglalt határidőt szabni. Szerintük a vállalható megoldás az lenne, ha a tényleges csatlakozási dátum időpontjára -- tehát nem a teoretikus időpontra -- kellene teljesíteniük az előírtakat. Mások szerint formális a Seveso II. irányelv bevezetése, mert annak számos eleme eddig is fellelhető volt a magyar biztonsági intézkedések közt.
A már működő veszélyes üzemeknek elemezniük kell a súlyos balesetek kockázatát, előzetesen értékelniük kell az esetleges balesetek káros hatásait, és be kell nyújtaniuk egyebek közt a biztonságos működésről szóló jelentést is -- magyarázta Tatár Attila, az OKF főigazgató-helyettese. A biztonsági jelentés kivonata a lakosságot hivatott tájékoztatni. El kell készíteni továbbá egy belső és egy külső védelmi tervet is. Előbbi az üzemen belüli veszélyelhárításra irányul, ennek végrehajtásához az üzem biztosítja a feltételeket. A külső védelmi tervet, amely a lakosság biztonságát segíti elő, az OKF területi szerve és a helyi polgármester dolgozza ki. Az érintett üzemek által benyújtott dokumentumokat a BM OKF ellenőrzi, azt firtatva, megfelel-e a valóságnak az, amit az üzemeltető bejelentett. Adott esetben hatósági szankciókat is bevezethet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.