A kutatás szerint a fiatalok kétharmadát katolikusként jegyezték be születésükkor, 20 százalékukat reformátusként, 3 százalékukat pedig evangélikusnak, ám minden második fiatal azóta eltávolodott az "anyaegyházától".
Az ifjúság mintegy 35 százaléka vallja magát katolikusnak, 10 százaléka reformátusnak és 2 százaléka evangélikusnak. Más felekezetek, kisegyházak és szekták híveiről a mintavétel nagysága nem teszi lehetővé, hogy pontos információkat nyújtson, ám az megállapítható, hogy a 15--29 éves korosztály körében elenyésző a számuk.
A teljes népesség vallási hovatartozásáról az idén végzett népszámlálás ad majd teljes körű képet, a "legfrissebb" ehhez hasonló adatok még 1949-ből valók. A Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben 29 ezer személy megkérdezésével végzett kutatást, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb ilyen profilú felmérése. Ennek alapján a lakosságon belül 67 százalék a katolikusok aránya, 21 százalék a reformátusoké, 4 százalék az evangélikusoké, 5 százalék tartozik a felekezeten kívüliekhez. A nagy egyházak híveinek eloszlásának aránya hasonló a teljes lakosság körében, mint a fiataloknál, ahol azonban többen tartják magukat távol a vallástól. Viszonylag pontos képet ad a teljes palettáról az egyházak számára felajánlott egy százalék szja. A felajánlók 64 százaléka a római katolikus, ötöde a református, 6 százaléka az evangélikus egyházat támogatta, míg közel 2 százalék a Hit Gyülekezetét, egy százalék pedig az izraelitákat jelölte meg.
A 15--29 éves korosztály majdnem fele vallja magát a maga módján vallásosnak, és tizede követi az egyházi tanításokat -- áll az Ifjúság 2000 kutatási anyagában, amelyet az ifjúságin kívül másik hat tárca támogatott. A nem vallásosak aránya 28, az ateistáké 8 százalék. A fiatalok 13 százaléka jár havonta többször vallási szertartásra, 22 százaléka évente legfeljebb egyszer, 39 százaléka pedig soha.