Duzzadó vitorlák
Az idén több mint 140 nemzetközi és minősítőversenyen mérhetik össze erejüket a vitorlázósport kedvelői. Négy futamon komoly pénzdíjjal jutalmazzák a győzteseket: az áprilisi Auróra Kupa--Römer Quelle Nagydíjat 3,9 millió forintos összdíjazással rendezték meg Balatonalmádiban -- a nyertes egymillió forintot kapott a kupa mellé. A legtöbb versenyt az ország legnagyobb taván, a Balatonon rendezik.
Az utóbbi időben mind népszerűbbé váló vitorlássportnak egyre több hódolója van hazánkban, de a sportág támogatottságát növelni kell. A Magyar Vitorlásszövetség (MVSZ) két éve még csőd közeli állapotban volt, tavaly viszont már bevételt produkált. Hónig Péter, a szövetség elnöke úgy véli: nem szabadna előfordulnia, hogy a vitorlássportban anyagi gondok merüljenek fel, hiszen csak a Kék szalag versenyen induló 250-280 hajó másfél milliárd forintnyi értéket képvisel.
A hajótesten, a vitorlázaton lévő hirdetőfelületek értékesítéséből származó bevételek nem csupán a sportág fejlesztését, de a szövetség működését is segítik, hiszen az MVSZ is bevételhez jut az igazolt versenyzők reklámbevétele után, a hajótestek hosszától függően megállapított mértékben. Az MVSZ további bevételeket könyvelhet el az egyéni szponzori szerződésekből, melyekből tíz százalékkal részesedik. A szövetség 2001. évi működéséhez az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) 2,6, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig 2 millió forinttal járul hozzá.
Hónig Péter elmondta: a sportággal, illetve eladhatóságával kapcsolatosan a legnagyobb probléma az, hogy a vitorlázás igazán csak a vízre, illetve a partra kilátogató közönséget "találja" meg, mivel a sportág eladható televíziós közvetítése egyelőre megoldatlan. Az MVSZ vezetése a jövőben azt szeretné elérni, hogy az olimpiai ciklusban a szövetség taglétszámát -- 1800 fő -- legalább ötven százalékkal növeljék, és legalább egy hajót bejuttassanak a 2004-es athéni ötkarikás játékokon az első tízbe.
A szövetség szeretné megvalósítani a Balaton nyugati medencéjének jobb versenykihasználtságát is. Az MVSZ épp ezért az olimpiai ciklus első két évében inkább az utánpótlásra fekteti a hangsúlyt: az idén ötmillió forint jut a vitorlázás hátországának támogatásra.
A versenysportra az MVSZ 7 millió forintot költ 2001-ben, az eredményesség növelésének elősegítését azonban jelentősen megnehezíti, hogy a szövetség tagjainak közel háromnegyed része nem a kishajókban és az olimpiai hajóosztályokban versenyez, hanem az utóbbi években egyre népszerűbbé váló ún. nagyhajókkal száll vízre. Igaz, ez jelentős terhet vesz le az MVSZ válláról, hiszen a nagyhajósok nagyrészt önellátóak, vagyis maguk vásárolják felszerelésüket, fizetik a nevezési, hajótárolási díjat.
