Indokolatlan tárgyalásos eljárások

Változatlanul magas arányt mutat a tárgyalásos eljárásokon belül a hirdetmény közzététele nélküli eljárások száma -- állapították meg a számvevők --, míg a meghívásos eljárások alkalmazása gyakorlatilag megszűnt. A vízkárelhárítás területén az 1999. évi 29 tárgyalásos eljárásból 24 volt hirdetmény közzététele nélküli. Tavaly pedig a 17 tárgyalásos eljárásból mind a 17 hirdetmény közzététele nélkül zajlott. Míg tavalyelőtt öt meghívásos eljárás volt, addig 2000-ben ilyen eljárást nem folytattak le. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) nevében lebonyolítóként eljáró Főber kezelésében indított 17 eljárásból 12 hirdetmény közzététele nélkül folyt.
A tárgyalásos és meghívásos -- gyorsított -- eljárások alkalmazásánál általános hivatkozásként a pótlólagos évközi forrásokat jelölték meg a vizsgált szervek. Ez az ÁSZ szerint az 1999. évi helyreállítási munkálatokhoz szükséges források esetében helytálló. Az átcsoportosításról rendelkező kormányhatározat és a többletforrás szétosztásáról intézkedő minisztériumi döntés között ugyanis -- a döntési mechanizmus lassú működése következtében -- hónapok teltek el. Míg az említett, a vízkárok helyreállítását célzó forrás biztosításáról rendelkező kormányhatározat 1999. augusztus 18-án jelent meg, addig az erről szóló értesítést az Észak-magyarországi Vizig csak október 18-án kapta meg. Így a Tarna és mellékágai helyreállítását célzó hirdetményt csak október 27-én tudták kiküldeni a felkért vállalkozásoknak. A közbeszerzési törvény szerint ugyanis az eljárás csak akkor indítható meg, ha az ajánlatkérőnek van teljesítést igazoló anyagi fedezete vagy arra vonatkozó biztosítéka. A 2000. évi árvizet követő forrásbiztosításról és -elosztásról azonban már időben döntés született.
A számvevők szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások magas számához -- melyek esetében határidő-kötöttség nincs -- az említetteken kívül a törvényben meglévő ellentmondás is hozzájárult. A gyorsított tárgyalásos módszer ugyanis építési beruházás esetében nem alkalmazható, ugyanakkor a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál meghatározott körben megengedi, lehetőséget adva a gyorsított tárgyalásosakra alkalmazandó korlátozó rendelkezés kikerülésére. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások során 100 millió forintos nagyságrendű beruházások kivitelezőjének kiválasztásáról esetenként néhány nap alatt döntöttek. Bár ezt a vízkárok helyreállítását célzó munkálatok gyors végrehajtásának szükségességével indokolták, a gyorsaság azonban a kivitelezők kiválasztásának alaposságát megkérdőjelezi.
A hirdetmény közzététele nélküli eljárásokat általában két hét alatt folytatták le, ami nagy volumenű beruházásoknál igen rövid időnek tekinthető. A Bodrog menti árvízvédelem tárgyában lefolytatott eljárásban a kivitelezés bekerülési összege 531 millió forint volt, s az eljárás mindössze 16 nap alatt zajlott le. Az Észak-magyarországi Vizig területén egy 120 millió forintos beruházásnál a kivitelező kiválasztása hét pályázó közül egy hetet vett igénybe.
Az ÁSZ hasonlókat tapasztalt a fejezethez tartozó másik ágazatnál, a közútkezelő kht.-k (egyebek között a Győr-Moson-Sopron, a Zala megyei) által indított eljárásoknál is. Ezeknél az időjárási körülményekre való hivatkozással indokolták a sürgősséget.
A sürgősségre való hivatkozás nem mindig fogadható el, mivel azokat a források késői megléte, és nem a munkák természete által megkívánt szakmai indokok jelentették -- állapította meg az ÁSZ. Az Alsó-Duna-völgyi Vizig például árvízvédelmi töltésen kerékpárút építésére indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. Ennek indoka, hogy a forrás későn állt rendelkezésre, s a téli időjárás és az árvízvédelmi cél is sürgette a kivitelezést. Az indoklás azonban a számvevők szerint nem volt megalapozott. Ugyanis a töltés megerősítése az éves tervben nem szerepelt, s bár a töltések tetején építendő kerékpárút a védekezési és fenntartási munkálatokat megkönnyíti, mégsem teszi lehetetlenné.