BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sportiskolák a láthatáron

Szeptembertől várhatóan egységes rendszerű sportiskolák testesítik meg a tanulás és a sport legfőbb intézményét. Az ISM anyagi támogatásával működő iskolák a klasszikus értelemben vett sportiskolákkal szemben egyenrangúan kezelik a tanulást a sporttal.

Amíg a hagyományos értelemben vett -- egyesületi, városi, központi irányítás alatt lévő -- sportiskolák a rendszerváltás előtt az oktatásügytől teljesen függetlenek voltak, addig az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) jelenlegi tervei között az szerepel, hogy egységes szakmai szempontok alapján, hivatalosan is bevezeti az iskolákhoz kapcsolt sportiskolai címet -- nyilatkozta lapunknak Tóth József, az ISM munkatársa. A tárca célja az, hogy szorosabb viszonyba kerüljön egymással a sport és az iskola. Ez elsősorban annyit jelent, hogy az oktatásban 6--10 éves korban van igazán hangsúly a sportképzésen, az erre vágyóknak pedig csak ezt követően kellene egyesületi keretek között űzniük választott sportjukat.
Az Oktatási Minisztérium (OM) és az ISM sportiskolákkal kapcsolatos törvénytervezete túl van már az államigazgatási egyeztetésen, a közös rendelet elkészítése jelenleg is tart.
A sportiskolákat -- eltérő mértékben ugyan -- többnyire a helyi önkormányzatok, illetve azok sportcsoportjai támogatják, működtetik. A budapesti XIII. kerületi önkormányzat például két ilyen intézménynek (az Angyalföldi Sportiskolának és a Csata Diáksportkörnek) ad 3,5 millió forint támogatást az idén. Varga József, az önkormányzat sportcsoportjának vezetője hangsúlyozta: a kerületi diáksportkörökben -- az egyesületekkel való kölcsönös megállapodás szerint -- jelenleg 179 csoportban átlagosan 20 gyerek sportol heti kétszer, 26 sportágban. Az önkormányzat a diáksportkör-mozgalmat 15 millió forinttal támogatja.
Sportiskolát Magyarországon eddig bármely oktatási intézmény alapíthatott, de csak akkor, ha ez irányú szándéka pedagógiai programjában is szerepelt, valamint a fenntartó vállalta az annak működésével együtt járó többletórák finanszírozását. A sportiskolák többségénél az a gyakorlat, hogy az intézmény szerződést szorgalmaz a gyerekek és az egyesületek között, amire -- amellett, hogy az iskola is jól jár -- azért is szükség van, mert a sporttörvény előírja: a tanulók csak egyesületi, vagy gazdasági társaság versenyzőjeként szerepelhetnek az országos és egyéb versenyeken.
A jelenleg hatályos sporttörvény (stv.) azt is előírja, hogy az államnak a sportolók tanulmányainak elősegítése érdekében sportiskolai rendszert kell fenntartania. Az stv. ennek támogatását a Wesselényi Közalapítvány új feladatai közé sorolja. (A közalapítvány a sorsolásos játékok adójának tizenkét százalékából, azaz közel egymilliárd forintból gazdálkodik.) Információink szerint a közalapítvány 2001-re még nem írta ki a pályázatokat, mihelyst ez megtörténik, várhatóan 100 millió forintból igényelhetnek az akkreditált sportiskolák.
A sportiskoláknak a közeljövőben elkezdődő akkreditációs eljárásánál az ISM és az OM alapvetően az iskolák eddigi sporttevékenységét, szakosztályainak, edzőinek, eredményeinek számát, anyagi bázisát és a felvevőpiacot veszi figyelembe.
Magyarországon jelenleg senki nem tudja megmondani, hány sportiskola működik. Ennek oka az egységes szervezeti rendszer hiánya.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.