Bírság diszkriminálásért

Üvegplafonba ütköznek a karrierüket építő nők -- egyebek közt ez a megállapítás is elhangzott azon a konferencián, amelyet a Friedrich Naumann Alapítvány és a Civil Világ Egyesület rendezett Miért nem lehet ma Magyarországon esélytörvényt alkotni? címmel. Göncz Árpád volt köztársasági elnök szerint a társadalom tudatát nem lehet törvényi úton szabályozni, ám mindenképpen tudatformáló hatása lenne egy ilyen törvénynek.
Jóllehet mind az alkotmány, mind a munka törvénykönyve elítéli a hátrányos megkülönböztetést, ezen jogi deklarációk törvényes kikényszerítésére a gyakorlatban nincs lehetőség -- vélekedett a szabad demokrata Kóródi Mária. A képviselőnő szerint az SZDSZ által a közelmúltban benyújtott törvényjavaslat ezt a problémát is orvosolná, például úgy, hogy akár négymillió forintos kártérítés megfizetésére lehetne kötelezni a diszkrimináló munkaadót.
Elsősorban azért kifogásolható a jelenlegi munkaügyi szabályozás, mert minden jogi eljárást a sértett félnek kell kezdeményeznie. A munkavállaló a konfliktust felvállalva újabb retorzióknak teszi ki magát -- magyarázta Nacsa Beáta. Az ELTE munkajogi tanszékének adjunktusa szerint az lenne az ideális, ha a társadalmi szervezetek is felléphetnének a sértett nevében. A munkajogi szakértő azt is kifogásolta, hogy a diszkrimináló munkaadókat szankcionáló munkaügyi bírság nem orvosolja a sértett kárát, egyebek közt azért, mert ez az államkasszába folyik be.