Könyvbe öltözött az ország

Supka Géza író, régész ötlete volt 1927-ben, hogy tartsanak könyvünnepet, amelyet -- egyetlen esztendő, 1957 kivételével -- 1928 óta meg is rendeznek. A központi helyszín ezúttal is a budapesti Vörösmarty tér, ahol az idén 92 pavilonban 200 kiadó ajánlja könyveit. Ugyanitt két színpadon zajlanak a műsorok, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségétől 24 tagú "stáb" dolgozik a központi helyszínen, ahol 120 írót, költőt szólítanak a színpadra. A könyvhéten ugyanis nemcsak árulják az újdonságokat, hanem ez az öt nap az írók és az olvasók találkozója is. Az idén körülbelül 120 szerző dedikál vagy olvas fel szerte az országban, Budapest mellett további 40 városban. Nagyszabású könyvhetet tartanak Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Nyíregyházán is. Budapesten új helyszínként kapcsolódott be a rendezvénysorozatba a IX. kerületi Ráday utca, amely valósággal könyvbe öltözött, hiszen a kirakatokban kötetek díszelegnek, a galériákban tematikus kiállítások tekinthetők meg, a kávéházakban irodalmi esteket tartanak.
A listán szereplő 196 újdonság közül 144 kiadvány a hazai, 52 a határon túli könyves műhelyek újdonsága, a hazaiak átlagára 1983, a határon túliaké 1567 forint. A legdrágább könyv az idén A szentendrei Vajda Lajos Stúdió című reprezentatív kiadvány, amely 12 ezer forintba kerül, a legolcsóbb Szent-Györgyi Albert könyve, A béke élet- és erkölcstana, amely 500 forintért vásárolható meg. Az átlagár körülbelül 400 forinttal magasabb a tavalyinál. 1990-ben még 118, 1995-ben 531 forint volt az átlagár, s 1997-ben átlépte a bűvös ezres határt. A legutóbbi tíz esztendő során jelentősen nőtt tehát az ár, ám messze nem olyan mértékben, mint ahogyan ennyi idő alatt drágultak az előállítási költségek, hiszen például a papírért ugyanannyit kell fizetniük a kiadóknak, mint tőlünk nyugatabbra.
Ezért is általános, hogy az irodalmi műveket megjelentető kiadók jórészt támogatásra szorulnak. Ilyen kis példányszámban, mint amekkorában hazánkban megjelenhet egy-egy új regény vagy verseskötet, ezek a művek támogatás nélkül aligha láthatnának napvilágot. Vannak persze olyan könyves műhelyek, amelyek sikerszerzőikkel tízezres példányszámokat érnek el. Az idén a legjobb kiadóként díjazott Európa világirodalmi nagyságai például ilyenek. De a szakma által a második legjobbnak tartott kiadó, a Magvető is több kiugró sikerrel büszkélkedhet, így Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye már 50 ezer példányban fogyott el egy esztendő alatt. Ám nem ez a jellemző. Sokkal inkább az, hogy az értékeket megjelentető kiadóknak szükségük van az állami támogatásra, a Nemzeti Kulturális Alapprogram vagy a Magyar Könyv Alapítvány segítségére. Információink szerint van, ahol egy-egy kötet költségeiből csupán 10 százalékot fedeznek a pályázati pénzek, máshol 30-40 százalékot.
Ha a könyvvásárlási adatokat nézzük, olvasó nemzetnek mondhatjuk magunkat. Sőt: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója, Zentai Péter László szerint Magyarország -- Svédország és Dánia után -- a harmadik a világon az egy főre jutó könyvvásárlásban. Az évi 50 milliós példányszám azt jelenti, hogy minden lakos körülbelül 5 kötetet vásárol meg évente. Csakhogy nem vásárol mindenki évente 5 könyvet. Sőt: az olvasáskutatók felmérései szerint igaz ugyan, hogy akik rendszeresen olvasnak könyveket, azok több időt fordítanak erre a szabadidős tevékenységre, mint néhány esztendővel korábban, ugyanakkor nő azok száma, akit egyetlen kötetet sem olvasnak el egy évben. Amíg a nyolcvanas évek közepén a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka "rágta át magát" évente legalább egy könyvön, ez mostanában legföljebb a felükre jellemző. Pedig a kutatók állítják: akik sokat olvasnak, azok nyitottabbak, kreatívabbak és fantáziadúsabbak az átlagnál.