Már vitáznak a fiatalokról

A kormányban megvan a politikai akarat arra, hogy mielőbb a parlament elé kerüljön a fiatalok életlehetőségeinek bővítéséről, valamint az ezt segítő intézményrendszerről szóló törvény tervezete -- erősítették meg a Világgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnöki Hivatalban. A kérdés azért vetődött fel, mert a kabinet 2001. őszi törvényalkotási programjában nem szerepel az ISM által különböző fórumokon "népszerűsített" javaslat. Szabó László, a tárca helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta: a világhálón ismét olvasható tervezetet a közeljövőben véglegesítik, így azt már szeptemberben beterjeszthetik a parlament elé.
A koalíció vonatkozó szándékának megléte esetén -- feles jogszabály lévén -- minden esély megvan a törvény elfogadására, ám borítékolható, hogy megtárgyalását éles viták kísérik majd. Az MSZP álláspontját képviselő Fiatal Baloldal (FiB) szerint ugyanis az ominózus "szöveg" műfaja nem törvényjavaslat, hanem szabályozási koncepció vagy tartalmi vázlat. Ezenkívül az ifjúsági és sportminiszter korlátlan uralmát iktatnák törvénybe -- szögezte le Tóbiás József, a szervezet elnöke. Az MSZP országos elnökségének tagja állítását azzal indokolta: minden testület belső arányait a miniszter határozza meg, alakuló üléseiket a miniszter hívja össze, az ügyrendben és a napirendekben a tárca vezetője dönt. Tóbiás József nem érti, "miért kell önkényesen újradefiniálni a gyermekek korát" (a tervezet szerint 0--14 évig). A FiB úgy véli, a törvény visszaállamosítja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) vagyonát, és kizárólagos állami feladatként egyedüli minisztériumi hatáskörként határozza meg a vagyonkezelést.
Szabó László erről azt mondja: az NGYIK elődje 11 év alatt elvesztette vagyonának 90 százalékát, működése ellenőrizhetetlen volt. A NGYIK jogutódja a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság lesz, amelynek vagyonát továbbra is ifjúsági célokra lehet fordítani "a megmaradó civil kontroll mellett" -- tette hozzá. A fiatal korosztályt pedig azért határozza meg külön, 14--26 év között a tervezet, mert az Európában elfogadott életkori határ szerint 14 év fölött fiatalnak neveznek mindenkit. A törvény különben sem hoz létre polgárjogi kötelmeket -- fogalmazott Szabó László.