Több területen "semmi haladás"

A tizenötök úgy vélik, hogy a törvény önmagában nem tér el a társulási szerződésben rögzített elvektől. A találkozón átadott EU-álláspont azonban aláhúzta annak jelentőségét, hogy Magyarország tartózkodjon a vele szomszédos tagjelölt országokban élő állampolgárokkal szembeni megkülönböztetéstől. A Világgazdaság birtokába került dokumentum felszólítja Magyarországot, hogy folytasson "intenzív konzultációt" az érintett szomszédos államokkal e tárgyban.
Ezzel egy időben elismeréssel szól a dokumentum Magyarországnak a regionális stabilitás és a jószomszédi kapcsolatok ápolása terén kifejtett politikájáról is, és azon meggyőződésének ad hangot, hogy "Magyarország csatlakozása hozzájárul majd a délkelet-európai regionális gazdasági integráció továbbfejlődéséhez".
A kérdést kommentálva Martonyi János külügyminiszter sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a státustörvény éppen a regionális stabilitáshoz kíván hozzájárulni. A magyar megítélés úgymond hasonló hozadékot vélelmezett a többi, más országokban megszületett ilyen jellegű törvények esetében is, jóllehet ezekről "egyébként velünk annak idején nem konzultáltak" -- tette hozzá.
Verheugen utóbb, kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy a törvény a csatlakozás után szükségtelenné válik majd, bár nem zárta ki, hogy "egyes fontos elemei a tagság után is tovább élhetnek". Részletekbe azonban nem bocsátkozott.
A bővítési folyamat egészét értékelve Verheugen megjegyezte, hogy "Magyarország nem csupán élenjáró tagjelölt, de a folyamat motorja" is. Ezt húzták alá a közös sajtónyilatkozat azon megállapításai is, hogy Magyarország továbbra is teljesíti az elvárt koppenhágai kritériumokat. Az említett EU-álláspont ugyanakkor "sajnálatát fejezte ki" a roma kisebbség helyzetének enyhítését célzó akcióprogram vontatott végrehajtása miatt, és azért a "lassúságért, amellyel (a magyar kormány) a diszkrimináció egyes formáira általában reagál".
EU-részről azt is felemlegették, hogy az igazságszolgáltatás intézményi hátterében gyakorlatilag nem következett be javulás tavaly óta. Hasonlóan helytelenítették, hogy a verseny-, közlekedés-, valamint audiovizuális politikai EU-jogharmonizációban "az elmúlt két évben semmilyen haladást" nem tapasztaltak, "noha a csatlakozási partnerség rövid távú prioritásairól van szó".
Uniós részről egyúttal "aggodalmat fejeztek ki" a SAPARD-ügynökség felállításának késlekedése miatt is. Ez utóbbi kapcsán Martonyi János magyar újságíróknak nyilatkozva jelezte, hogy a magyar integrációs politika egyik kiemelt prioritását mostantól egyebek között az agrárpolitika intézményi, adminisztratív hátterének a megerősítése jelenti, és bizakodását fejezte ki, hogy a kérdés az év végéig megoldódik majd.