BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újraválasztás lehetséges

Tisztújítással kezdi munkáját a nyári törvénykezési szünetet követően az Alkotmánybíróság. Az 1998 novemberében elnökké választott Németh János és helyettese, Holló András vezetői mandátuma három év elteltével lejár. Az újraválasztásnak nincs akadálya, a kérdésben teljes ülésen, titkos szavazással dönt a testület.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében a tizenegy tagú grémium maga választja meg tagjai közül elnökét és helyettes elnökét, kiknek e megbízatása három évre szól. A taláros testület titkos szavazással dönt a kérdésben. Egy 1993-as saját határozata alapján a választást legalább a megbízatás lejárta előtt három hónappal meg kell tartani. Németh Jánost és Holló Andrást 1998 novemberében választották elnökké, illetve helyettes elnökké. Így az alkotmánybíráknak a törvénykezési szünetet követő első ülések valamelyikén választaniuk kell valakit maguk közül a vezetői posztra. A testület kis létszámú volta miatt nem alakultak ki különleges eljárási szabályok a jelölést és a választást illetően, így információink szerint a nyári szünetet megelőzően nem kellett semmiféle előkészületet tenni a közeli választást illetően. A lapunk által megkérdezett alkotmányjogászok nem kívántak érdemben állást foglalni a tekintben, hogy a voksolás milyen eredménnyel járhat, ám egyértelműen azt valószínűsítették, hogy Németh János marad továbbra is az "első az egyenlők között". Utóbbi kifejezést az elnököt megillető belső jogosítványok indokolják: szavazategyenlőség esetén az ő voksa a döntő (a tizenegy tagú testületben ilyen helyzet ritkán adódhat, a jogosítvány alkalmazására nem igazán volt példa). Sokkal fontosabb jogkör ugyanakkor, hogy az elnök szignálja ki az egyes ügyeket, azaz jelöli ki az előadó bírát. A teljes üléseket pedig természetesen ugyancsak az elnök vezeti.
Az újraválasztásnak semmilyen akadálya nincsen, Sólyom László, az Ab korábbi elnöke alkotmánybíróvá való megválasztásától kezdve teljes, kilencéves mandátuma alatt betöltötte a tisztséget.
Az elnöki tisztség az elismerésen és protokolláris funkciókon, a már említett, illetve az alkotmányban nevesített, rendkívüli helyzetekben érvényesülő jogkörökön túl több juttatást is jelent. A testület elnöke a közjogi méltóságok közé tartozik (a miniszterelnökkel, a köztársasági elnökkel, az Országgyűlés elnökével és a Legfelsőbb Bíróság elnökével együtt), és velük azonos fizetés, illetve juttatások illetik meg, míg a taláros testület többi tagja "csak" miniszteri fizetést kap.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.