Középosztálybeli fiatalok látogatják a leginkább

Igen nehezen támaszthatók alá bármivel is azok -- az egyébként már csak egyre körülhatárolhatóbb néhány sajtóorgánumban megjelenő -- vádak, miszerint az immár kilencéves történelemmel bíró Sziget fesztiválon porban, koszban hempergő, alkoholista és drogos fiatalok tombolnának és fertőznék egymást az egyhetes üvöltő zene mellett. Azt, hogy mindig lesznek olyanok, akik a rendezvényt zsigerből elutasítják, a legjobban talán az jelzi: a hatóságokhoz és a szervezőkhöz minden évben érkezik néhány "korai", azaz a programok kezdetét néhány nappal megelőző telefon a szigetlakók által teremtett kosz vagy a hangos éjszakai zene miatt. Mindennek ellenére a tények azt mutatják, hogy a Sziget évről évre tisztább lesz, egyre nő a kulturális programok száma és az ezek iránti érdeklődés, a különböző zajszűrési technikákkal az éjjeli koncertek sem okoznak sok "fültörést" a környékbelieknek, az ide látogatók pedig korábban a kilencvenes évek nyertes fiataljai, az idén pedig a fiatal középosztály jelzőt érdemelték ki az öt éve rendszeresen szigeti felmérést készítő Oktatáskutató Intézet (Oki) munkatársaitól.
A Sziget látogatóit mindig is magasabb iskolázottság (nyolcvan százalék beszél legalább egy idegen nyelvet), a fogyasztási javakkal való jobb ellátottság, magasabb kulturális igény és az átlagot jóval felülmúló tolerancia jellemezte -- mondta el a Világgazdaságnak Gábor Kálmán, az Oki kutatásvezetője. két éve a szigetelők mintegy húsz, tavaly negyvenegy, az idén már hetvenöt százalékának volt mobiltelefonja, ugyancsak 75 százalékának bankkártyája, a tavalyi húszról harminc százalékra nőtt az otthoni interneteléréssel bírók aránya. A középosztályosodás azonban nem csak ebben figyelhető meg -- hangsúlyozta a kutató. A Szigetre érkező fiatalok generációjuknál lényegesen aktívabb kulturális életet élnek, egyharmaduk rendszeresen zenél, hasonló arányban vannak a valamilyen képzőművészettel foglalkozók, egytizedük pedig próbálkozott már vers- és prózaírással is. Szórakozásukra a közösségi helyek, így az egyre nagyobb számban nyíló pubok, bárok jellemzőek. A szigetelők korosztályuknál jobban érdeklődnek a közéleti, politikai események iránt. Gábor Kálmán szerint elképzelhető, hogy ezen jelenség felismerésének is köszönhető, hogy egyre több politikai személyiség látogat ki évente a rendezvényre, ám hozzátette: a szigetelők jelentős része igen határozott álláspontot képvisel politikailag is. Tény ugyanakkor, hogy a szigetlátogatók véleményformálók saját korosztályukban és környezetükben.
A látogatók közel fele visszatérő vendég a Szigeten, és lényegében az egész hetet kint tölti a rendezvényen. Minden évben van egy új, a 17 év alatti korosztályt képviselő réteg, amely koránál fogva először látogat ki a fesztiválra, ők az összes fiatal mintegy egyötödét adják. Az idén jelentősen nőtt ugyanakkor a 25 éven felüliek aránya is, az első napi felmérés szerint 30 százalékra, de a pontos arányt csak az adatok részletes elemzése után lehet megmondani. Új jelenség, hogy minden eddiginél több külföldi volt a fesztiválon: az elővételben elkelt jegyek hatvan százalékát ők vették meg. Az összes látogató mintegy 20 százaléka érkezett a határokon túlról, közülük a legtöbben -- egyötödük -- Németországból.
Az alapvetően zenei programokat középpontba állító Szigeten az idén 450 zenekar adott koncertet, köztük több tucat volt a külföldön is elismert sztár. A zenei kínálat magában is rendkívül sokrétű, a metáltól a legigényesebb ízlést is kielégítő dzsesszig, a raptől a világzenéig, mindemelett azonban a fesztiválon évről évre nagyobb teret hódítanak maguknak a nem zenei kulturális programok. A színházsátor -- mely már 1993-ban is negyven előadásnak biztosított helyszínt -- a kortárs tánc és színház művelőinek találkozópontja lett. A Szigeten ugyanakkor működik szabadegyetem, a kortárs irodalom több tucat képviselőjének részvételével irodalmi esteket és filmklubot is szerveznek. Mindemellett közel 150 civil szervezet, egyházak, alapítványok, jog- és lelkisegély-irodák is a fesztivált tartják az egyik legfontosabb helyszínnek a fiatalokkal való kapcsolattartásra.
Város a városban -- így jellemezték a szervezők már néhány évvel ezelőtt is a budapesti Óbudai-szigeten rendezett fesztivált, és tény, hogy az egyhetes programdömping alatt sokan akadnak, akik egyáltalán nem hagyják el a néhány négyzetkilométeres területet. Az egy hétre kiépített infrastruktúra napi hatvanezer ember kényelmes ellátására képes, és magában foglal a WC-ken, zuhanyzókon, mosodán, telefonokon, internetcsatlakozási pontokon, bankautomatákon túl saját rádiót, esti híradót, újságot, gyermekmegőrzőt, óvodát és számtalan egyéb szolgáltatást. A szigetlakók az idén készült felmérések szerint úgy vélték, hogy az eddigieknél komfortosabbá vált a rendezvény, összehasonlítási alapjuk pedig van, hiszen a látogatók jelentős része évről évre visszatér. (A komfortérzést a tavalyinál 20 százalékkal több biovécé, a több zuhanykonténer és a melegvíz-ellátás zavartalansága érdekében beállított plusz egy kazánkonténer segítette.) Minden évben akad ugyanakkor a tisztaságot szolgáló, a résztvevők aktív részvételére apelláló akció: a már rendszeres pohárgyűjtés mellett az idén először volt szelektív hulladékgyűjtés.
A Sziget fesztivált először 1993-ban, alig öt hónap alatt szervezte meg a két ötletgazda, Müller Péter Sziámi és Gerendai Károly. A fesztivál éveken keresztül veszteséges volt, az első nyereséges rendezvény az 1997-es volt: azóta a tavalyi évvel bezárólag a nyereség egy része még a korábban felhalmozott, részben adótartozások átütemezett törlesztésére szolgált. Az idén a 900 milliós büdzsé mellett néhány tíz millió forintos nyereséggel kalkulálnak az elszámolásokat megelőzően a szervezők. Gerendai Károly egy lapunknak adott korábbi interjújában hangsúlyozta: a fesztivál az időközben számos rendezvényt szervező Sziget Kft. azon programja marad, amibe a lehető legnagyobb mértékben visszaforgatják a keletkező nyereséget. Két évvel ezelőtt újabb nagyszínpad, az idén három új, Németországból hozatott hang- és hőszigetelt, szellőzőberendezéssel ellátott ötezer személyes sátor várta a közönséget. Az idei költségvetésnek a technika ezzel eggyütt is "csak" a 27 százalékát vitte el, a legtöbbet, mintegy 300 millió forintot a fellépőkre költötték el. A legdrágább közülük a Run DMC és a Faithless volt, ez utóbbi tartja ugyanakkor a Sziget-csúcsot negyvenezer nézővel. A fesztivál mintegy 90 millió forintot költ reklámokra, és hasonló költséget emészt fel a szervezőiroda féléves működési költsége is. A büdzsé legnagyobb részét, 48 százalékát a jegybevétel biztosítja, további negyven százalékát pedig szponzorok állják. A névadó főszponzorral, a Pepsivel kötött szerződés részletei titkosak, de az üdítőgyártó több százezer dollárral járul hozzá a költségekhez. A bevételek mindössze 7-8 százaléka érkezik állami támogatásból, az idén a fővárosi önkormányzat, az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap járult hozzá a költségekhez.