BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hivatalos: itt a legnagyobb a fizetés Magyarországon a fizikai dolgozóknak, kiderültek a forintra pontos órabérek – két régióban is nagyon keveset fizetnek

Jelentős különbségek látszanak a fizikai dolgozók béreiben Magyarországon, hiába emelkedett minden régióban 2000 forint fölé az átlagos órabér. A legmagasabb fizetés Közép-Magyarországon és Budapesten érhető el, ahol a fizikai dolgozók órabére már a 3200 forintot is eléri. Eközben Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon jóval szerényebb összegekért dolgoznak, ami tovább növeli a regionális bérszakadékot.

Az idei első negyedévben 2390 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő fizetési adatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 6,2 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2250 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban ugyanakkor ennél dinamikusabb növekedés zajlott: az RSM Hungary adatai alapján a középvezetők körében 8,9 százalékos bérnövekedés volt tapasztalható 2025 első negyedévéhez képest.

Hivatalos: itt a legnagyobb a fizetés Magyarországon a fizikai dolgozóknak, kiderültek a forintra pontos órabérek – két régióban is nagyon keveset fizetnek
Hivatalos: itt a legnagyobb a fizetés Magyarországon a fizikai dolgozóknak, kiderültek a forintra pontos órabérek – két régióban is nagyon keveset fizetnek / Fotó: Zuyeu Uladzimir

A földrajzi bontás azt mutatja, hogy az átlagos fizikai órabér 2026 első hónapjaira immár minden régióban átlépte a 2000 forintos küszöböt, jellemzően a 2200-2600 forintos sávban mozogva. Lefelé Észak-Magyarország (2020 Ft) és a Dél-Dunántúl (2110 Ft) átlagai térnek el kissé, ugyanakkor Közép-Magyarországon és a fővárosban ez az érték már elérte a 3200 forintot is.

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója elmondta: „A várakozásoknak megfelelően az év elején tovább lassult a bérnövekedés üteme: míg egy éve ilyenkor 9,1 százalékos emelkedést mutattunk ki a fizikai dolgozók körében, ez mostanra 6,2 százalékra csökkent. Bár az alacsony infláció mellett ez még mindig 4 százalék feletti reálbérnövekedést jelent, a korábbi nagyobb emelésekhez szokott munkavállalók 64 százaléka elégedetlen ezzel mértékkel. Ennek ellenére a gazdaság szignifikáns élénkülése előtt nem várható, hogy a munkáltatók ennél dinamikusabb bérfejlesztést tudnának finanszírozni.”

Az RSM Hungary ezzel egy időben több mint 60 hazai vállalat mintegy ezer középvezetőjének a béradatait vizsgálta meg.

 A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2026 első negyedévében átlagosan 8,9 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Az előző évekkel ellentétben – amikor a jelentősen magasabb inflációs környezetben a cégek többsége igyekezett az árindexet év közbeni béremelésekkel is lekövetni – jelenleg inkább az jellemző, hogy a cégek csupán éves szinten, jellemzően az év elején korrigálják a béreket.

Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője hozzátette: „Az év elejétől immár nem csak a nemzetközi vállalatok, de a hazai nagy- és középvállalatok körében is kiemelt figyelmet kap a küszöbön álló bértranszparencia-elvárásoknak való megfelelés. Ez a bérsávok áttekintését, rendezését, illetve az azonos feladatkörben dolgozók körében a nemek között fennálló esetleges bérdifferenciák rendezését is magával hozza. Számos cégnél az idei bérkorrekciókba már ezeket az elemeket is beépíthették, ami kisebb egyszeri lökést adhatott a növekedési ütemnek.”

Így változott a fizetés egy év alatt: jelentősen nőttek a bérek Magyarországon

2026 februárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 725 500 forint, nettó átlagkeresete pedig 509 200 forint volt, ami éves alapon jelentős emelkedést jelent. A bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 12 százalékkal nőtt 2025 februárjához képest, miközben a reálkereset 10,5 százalékkal emelkedett az alacsony, 1,4 százalékos infláció mellett. A nettó bérek gyorsabb növekedését főként a családi adókedvezmények bővítése és az anyák szja-mentességének kiterjesztése magyarázza. 

A bruttó mediánkereset 591 900 forintra, a nettó mediánkereset pedig 417 100 forintra nőtt, ami 11,8, illetve 13,5 százalékos éves emelkedést jelent. A rendszeres bruttó átlagkereset – prémiumok és egyszeri juttatások nélkül – 691 300 forint volt, ez 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők szerint a költségvetési szféra bérrendezései, a minimálbér-emelés és a feszes munkaerőpiac miatt 2026 egészében is 9–10 százalék körüli, akár azt meghaladó éves bérnövekedés várható.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.