A vagyonvizsgáló bizottsággal együttműködő 223 képviselő egyikéről sem lehet tudni egyelőre, legális jövedelméből fedezhető volt-e vagyongyarapodása az elmúlt években. A tavaly decemberben alakult testület mandátuma június 18-án lejárt, s bár kezdeményezték ennek meghosszabbítását, a tavaszi ülésszakon az Országgyűlés nem döntött erről. A grémium így jogi értelemben immáron nem létezik, ám ha a kormánypártok politikai szándéka a bizottság munkájának befejezése lesz, ősszel visszamenőlegesen is dönthetnek a hosszabbításról.
A testület éppen feladata érdemi részéhez nem tudott hozzákezdeni: utolsó ülését megelőző néhány nappal kapta meg a felkért igazságügyi szakértőktől a vagyongyarapodásról szóló kimutatásokat. Ezekről semmiféle információt nem hoztak nyilvánosságra, a bizottságnak egyenként kell majd megvizsgálnia, hogy az egyes honatyák gazdagodása fedezhető volt-e legális jövedelmeiből. Ehhez sok esetben az érintett képviselők személyes meghallgatására is szükség lehet, mert a bevallásokban nagyon kevesen tüntették fel a tiszteletdíjukon kívüli, egyébként ismert és legális bevételeiket.
Mindez csak a kormánypártok és a MIÉP képviselőire vonatkozik, az MSZP és az SZDSZ a kezdetektől fogva -- alkotmányossági aggályokra hivatkozva -- megtagadta a bizottsággal való együttműködést. Képviselőik az interneten tették közzé vagyonnyilatkozataikat; a bizottságban már felmerült annak lehetősége, hogy ennek alapján az ő gyarapodásukat is megvizsgálják, de erről végül nem született döntés.
Ha a parlament nem hosszabbítja meg a bizottság mandátumát, a testület az eddig elvégzett munkáról készít jelentést: ez annyit tartalmazhatna, hogy több millió forintos szakértői díjak kifizetése árán felmérték az együttműködő képviselők vagyonát, amivel kapcsolatban semmilyen megállapítást nem tudtak tenni.