Heves viták a fővárosi teátrumok gazdasági átalakítása körül

A Thália évente 125 millió forint támogatást kap, ami ezentúl is megmarad, mert a színház 100 százalékban fővárosi tulajdonú kht.-ként tartja fent magát. Mostantól a műsorszerkesztésről is "menedzser fejjel" kell gondolkodni, a jegyet ugyanis nem a produkció, hanem a marketing adja el -- véli a direktor, aki főkebefektetőket is be akart vonni a vállalkozásba, de a fenntartó ezt, a vegyes tulajdonú kht.-kal szerzett rossz tapasztalatok miatt, nem vállalta volna.
Gazdasági problémák merültek fel a Vidám Színpadnál, amely 51 százalékban fővárosi és 49 százalékban Bodrogi Gyula tulajdonában lévő közhasznú társaságként működik. Noha a Vidám Színpad sikeres (92 százalékos a látogatottság), mégis csak 53 millió forint támogatást kap a fővárostól. "Ez annak is a következménye, hogy rossz szerződést írtam alá, amely nem tartalmazta az inflációkövető támogatást" -- vallotta be lapunknak Bodrogi Gyula. Így az évek során a teátrum finanszírozására nem fordítottak több pénzt, szerinte a főváros körülbelül 100 millió forintot takarított meg rajta. A direktor, aki ezen tapasztalatai alapján nem helyesli a vegyes tulajdonú kht.-k alapítását, úgy véli: célszerűbb lenne, ha egy társulat alapítana közhasznú társaságot, és ez kötne szerződést a fővárossal -- bizonyos időre és a szubvencióra.
Körülbelül 5-10 évre lenne szükség ahhoz, hogy a "kereskedelmi" színházak természetes módon kialakuljanak -- fogalmaz az átalakításra "kényszerülő" Madách Színház direktora, Kerényi Imre, aki nyílt levélben is kifejtette véleményét. Több szakember szerint a színházi kht.-k átgondolatlanul, kapkodva és feltőkésítés nélkül jönnek létre. Mintha a fenntartó ezáltal a színházi kiadásokat, esetleg a teátrumok számát akarná csökkenteni. Igaz, a támogatás nem szűnik meg, de mert kötelező a cégbírósági bejegyzés és a könyvvizsgáló-választás, az alapításhoz elegendő tőke is kellene. Ha a Madách Színház közhasznú társaság lesz, a pénzelvonással járó változás azt eredményezi, hogy a műsorról több darabot le kell vennünk -- érvel Kerényi Imre.
Nyugati országokban természetes, hogy egy kulturális intézmény közhasznú társaságként vagy más társas vállalkozási formában működjön -- mondta lapunknak Körmendy Ferenc, a fővárosi kulturális bizottság elnöke. Azzal, hogy átalakul egy színház közhasznú társasággá, megnő a gazdálkodási felelőssége. Eddig állandó központi támogatást kaptak, most gyökeresen új kultúrgazdaságtani szemlélet kezd kialakulni, amelytől a színházak még félnek -- véli Körmendy Ferenc. A teátrum vezetői rákényszerülnek arra, hogy számoljanak például azzal, hány előadás hoz jó bevételt, mennyi pénzt fordítsanak a működési feltételekre, a honoráriumokra. Körmendy Ferenc szerint a kht.-ként működő színházak mozgástere munka- és adójogi szempontból nagyobb, gazdasági tevékenységük pedig rugalmasabb lesz, mert így nem havonta, hanem negyedévente kapnak támogatást, s a főváros garanciát vállal arra, hogy a támogatás növekszik.
Abban Márta István, az Új Színház igazgatója és művészeti vezetője egyetért, hogy a negyedévi szubvencióból jobban tudnának gazdálkodni. Azt azonban nem érti, miért kell már 2002. január 1-jétől, azaz évad közben átalakítaniuk a teátrumot. Ezzel automatikusan megszűnnének a közalkalmazotti státusok, jelenleg 130 alkalmazottja (27 színész) van a teátrumnak, ebből 70 a vállalkozó. A többieket el kell bocsátani, majd vállalkozóként alkalmazni. "Attól félek, ez pszichésen is megterhelné a színházat az évad közepén" -- fogalmaz Márta István. A teátrum évente 280 millió forint állami támogatást kap, az előző évad jegybevétele elérte a 36 millió forintot. Az épületre sokat kellene költeni, a környező telkeken folyó építkezések rendezéséig több időre lenne szükség a változtatáshoz.
Mint megtudtuk, nincs napirenden a Katona József Színház, a Vígszínház, a Radnóti Színház, a Kolibri és a Budapesti Bábszínház közhasznú társasággá alakítása. Az Új Színház, a József Attila és a Madách Színház igazgatói tárgyalnak a fővárossal a halasztásról.