Kommunikálás egy szilíciumcsippel

Mint kiemelte, a fenti próbálkozások fő problémája az idegsejthálózat tartós mérése és finom ingerlése, illetve az idegsejtek életben tartása. E téren egyébként már elég komoly eredmények születtek, már mérhető -- például -- 10--100 sejtes idegsetcsoportok aktivitása milliszekundumos pontossággal. (Itt tulajdonképpen az idegsejt hártyáján keletkező potenciált mérik.) Viszont még kérdés, hogy hogyan lehet megfelelő minta szerint, kellően finoman stimulálni a sejteket, vagyis meg kell oldani sok kicsi elektróda összehangolt, speciális működtetését. Ha ez sikerül, akkor majd mesterségesen helyettesíthetők lesznek a károsodott idegsejtek is. Több olyan próbálkozás ismert, amikor vakok látását próbálták visszaadni a sérült látórendszer megfelelő helyeire ültetett elektródákkal. Ezek a sérült, nem működő idegsejtek alatt lévő, még ép sejteket stimulálták. (Itt a beteg fejére erősített, parányi kamerára is szükség volt.)
Azonban még korai lenne megjósolni, hogy a gyógyászati alkalmazás mikorra várható, hiszen itt a neurobiológia mellett nagyon sok feladata van a mikroelektronikának is -- mutatott rá Gulyás Attila.
Ilyen munka Magyarszágon jelenleg nem folyik, viszont a KFKI-ben korábban volt próbálkozás arra, hogy regisztráló/ingerlő elektródákon tenyésszenek idegsejteket és aktivitásukat vizsgálják.