Egymilliárdos gyógymozi

Hosszas csúszás után várhatóan április 1-jén nyitja meg kapuit az Uránia Nemzeti Filmszínház. Az Uránia, a Schmal Henrik által tervezett építészeti remek, amely először 1893-ban nyílt meg (akkor még mulatóként), a századfordulótól működött színházként, majd 1930-tól moziként. A patinás filmszínházat 1999-ben csukták be, mert a látogatottsága vészesen csökkent: 1999 első három hónapjában alig 40 ezer néző váltott jegyet a vetítésekre. Az azóta tartó felújítás során már többször el kellett halasztani a nyitás időpontját, az átadást legutóbb 2001 decemberére tervezték, s szó volt arról, hogy a most zajló 33. Magyar Filmszemlét már itt rendeznék meg. Csakhogy a felújítás tovább csúszott, mivel a talajból lúgos kémhatású gyógyvíz tört fel. A műszaki felújítást ez év januárjában be kellett volna fejezni, ám a víz visszaszorításának pontos módját csak a közelmúltban sikerült megállapítani.

A filmszínház működésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egy száz százalékban a tulajdonában lévő közhasznú társaságot hozott létre, amely évente közel százmillió forint állami támogatásban részesül, az összköltségvetés 200 millió körüli. Az intézmény élére Cselényi László rendezőt nevezték ki, aki érdeklődésünkre elmondta: szerinte merész kijelentés az áprilisi időpont; a termálvizet ugyan sikerült visszaszorítani, de még sok helyen árok, kráter uralja a pince területét, és tart a betonozás.

Mint azt lapunk is többször megírta, az Uránia 1999-es bezárása után a kulturális kormányzat még abban az évben rekonstrukciós tervpályázatot írt ki. A Mányi Építészstúdió tervei alapján a munkálatokat az Architekton Rt. végzi, a beruházás lebonyolítója a Kreatív 2000 Kft. volt. A mozi gépészeti és hangtechnológiáját az InterCom Rt. alakítja ki, mintegy 126 millió forintból - tájékoztatta lapunkat Ács Tamás, a tárca gazdasági helyettes államtitkára. A tavaly októberben feltörő lúgos termálvíz visszaszorítására speciális mélyépítési technológiát kellett alkalmazni, ami Ács Tamás becslése szerint több tíz millió forinttal megemeli a felújítás összköltségvetését, amely így eléri az egymilliárd forintot.

Mint Cselényi Lászlótól megtudtuk, a 480 főt befogadó nagyterem gálák és díszbemutatók helyszíne lehetne, évente 30 alkotást mutatnának be, tíz magyar és tíz európai művészfilmet, valamint tíz közönségfilmet. A két, 60 férőhelyes kamaraterem a kísérleti, alternatív műfajoknak, a dokumentumfilmeknek adna otthont. Tervezik azt is, hogy a produkciókat tematikus blokkokban tűznék műsorra, lennének életműsorozatok és az ifjúságnak szóló alkotások. Hét végén olyan produkciókat vetítenének, amelyekre az egész család szívesen váltana jegyet, és erre jelentős kedvezményeket is nyújtanának. Ám, mint Cselényi László fogalmaz, a közhasznú feladatok mellett az Uránia üzleti tevékenységet is folytat, ezért igazodniuk kell a mostani piaci árakhoz, a jegyek azonban még így is kevesebbe kerülnek majd, mint a multiplex mozikba szóló belépők.

Cselényi László fontosnak tartja, hogy a hazánkban élő külföldiek is megismerjék filmjeinket, ezért a moziban videokölcsönző működne, ahonnan ezek feliratozott változatát lehetne beszerezni. Elképzelhető, hogy a jövőben bekapcsolódna a Magyar Filmszemle vetítéseibe az Uránia, amely az épület adottságai miatt csak megosztott helyszín lehetne. Cselényi László úgy véli: a fesztivál keretein belül áttehetnék ide a dokumentumfilmes szekciót. Még folynak a tárgyalások arról, hogy az 1,8 milliárd forintos költségvetésű produkció, a Hídember díszelőadását az Urániában tartanák. Az egyik elképzelés szerint a nemzeti filmszínház nyitódarabja egy 35-40 perces összeállítás lenne, amely a kezdetektől mutatná be a magyar film történetét.

Szilágyi Katalin