Sokfelől összekoldult pénzek

A filmgyártásban részt vevők szerint nemcsak az égető forráshiány jellemző a hazai filmkészítésre, hanem az is, hogy szétforgácsolt a támogatás, s a producerek nem tudják, végül honnan kapnak pénzt - ha kapnak egyáltalán -, s mekkora összeget. Az egy helyen megítélt legmagasabb támogatás se jelenti ugyanis azt, hogy például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) az egyik legfontosabb forrásként jelentős terhet venne le a gyártók válláról, így egy produkcióhoz sokfelől kell összeszedni, sokszor összekoldulni a pénzt. A gyártók tehát kiszolgáltatottak a kuratóriumi döntéseknek, ezért a filmek költségvetése és a forgatás ideje nehezen tervezhető.

A szemlén szereplő alkotások finanszírozási háttere nem ad pontos képet arról, tavaly milyen produkciók készültek, hiszen a filmgyártásra jellemző, hogy a teljes folyamat nem egy évet ölel fel. De ha megnézzük a fesztiválprogramban szereplő 30 játékfilmet (a dokumentum- és kisfilmek nélkül), a producerek által megadott adatok alapján elmondhatjuk, hogy a 30 mozidarab összesen 3,3 milliárd forintból készült. Az öszszehasonlítás kedvéért: a két központi megrendelésű szuperprodukció, a Hídember és a Bánk bán együttes költségvetése körülbelül 2,5 milliárd forint.

Igaz, a 30 játékfilm közül 12 produkciót támogatott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) összesen 786,566 millió forinttal, s ezzel a tárca az idén az első számú támogató lett. A második helyen a magántőke áll, hitelekkel, saját befektetéssel, szponzori segítséggel, ez összesen 721 millió. A támogatók között a harmadik helyet foglalja el a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amely a filmekre fordítandó állami támogatást osztja szét pályázatok alapján, az MMK több mint 528 millió forinttal segítette 22 mű megszületését. A negyedik helyen a külföldi koprodukciók, valamint az Eurimages-támogatások állnak, öszszesen 489 millió forinttal.

Noha az MMK 1994-ben megállapodott a Magyar Televízióval és a Telefilmmel, hogy évi 300 millió forintért közös gyártású alkotásokat készítenek, az MTV anyagi válsága miatt a közszolgálati tévé az idei szemlén szereplő játékfilmek költségvetéséből mindössze 3 százalék erejéig vette ki a részét. A kereskedelmi televíziók a médiatörvény értelmében kötelesek reklámbevételük 6 százalékát új magyar filmek gyártására fordítani, s ezen felül is támogatnak egy-egy produkciót. A Tv 2 ezúttal 366,5 millió forinttal, az RTL Klub 25 millióval segítette a 30 játékfilm valamelyikét. Az ORTT pedig 188 milliót adott a 30 mozidarab közül tíznek.

Az állami források (a kulturális tárca, az MMK, a Nemzeti Kulturális Alapprogram 35 milliós segítsége, az MTFA és egyéb állami hozzájárulás) összesen 52,5 százalékát adták a 30 játékfilm büdzséjének. Úgy tetszik tehát, forrás továbbra is akad többféle. Csak a teljes filmgyártásra fordítható pénz kevés. A szakma résztvevői szerint évente körülbelül 10 milliárd forintra lenne szükség a folyamatos, kiegyensúlyozott munkához s a gyártás mellett a promócióra, a magasabb nézőszámhoz szükséges több kópiára, és reklámra is többet kellene fordítani - hogy a mozidarabok el is jussanak azokhoz, akiknek készültek: a nézőkhöz.

Eszéki Erzsébet