Kínában kapós a gmo-rizs
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMíg Európában és Észak-Amerikában a genetikailag módosított növények (gmo) elterjedését a fogyasztóvédelmi szervezetek tüntetése, kedvezőtlen vizsgálati eredmények és meghatározó politikusok elvi ellenállása sokban nehezíti, Kínában komoly eredményekről számolnak be ezen a téren. Az ázsiai ország kormánya évente mintegy 122 millió dollárt költ növény-biotechnológiai fejlesztésekre, az összeg megegyezik az összes többi fejlődő ország ilyen célú költségvetésével - értesült a Netzeitung a pekingi tudományos akadémia mezőgazdasági központjának tudományos munkatársától. A kutatások a hagyományos haszonnövények (rizs, kukorica, egyéb gabona, burgonya) mellett további mintegy ötven növényfélére, például földimogyoróra, dinnyére, chilire és papayára is kiterjednek. A nyugati gmo-kísérletekhez képest fontos különbség, hogy míg ott 45 százalékban a termelékenység növelése a cél, Kínában a beavatkozások 90 százalékát a rágcsálókkal és növénybetegségekkel szembeni jobb ellenálló képesség elérése érdekében végzik. A szakértő elmondása szerint az egészségügyi szempontok fontosságát jelzi, hogy a rizsfélék esetében legalább kétéves próbaidővel számolnak.
A tapasztalatok szerint a költségelőny igen jelentős: szezononként és hektáronként 762 dollár takarítható meg a permetezőszereken, amit a munkaerőigény csökkenése még kedvezőbbé tesz. A teljes kiadás így összességében 28 százalékkal mérsékelhető, amely a szegény területeken sokban segítheti az élelmezési gondok enyhítését.
2000-ben Kínában 700 ezer hektáron termesztettek gmo-gyapotot, amely az összes gyapottermő terület húsz százalékát adta. Az itt elért összesen 334 millió dolláros költségmegtakarítást pedig szintén a gmo-befektetésekre szánták. (MDE)
