Gyorssegélyre várnak a filmesek

A Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ) és a többi filmszakmai szervezet képviselői tárgyaltak a közeljövő legfontosabb feladatairól, így a filmtörvény "csomagjairól". Mint Grunwalsky Ferenc rendező, az MFSZ választmányi tagja, aki a szövetség egyik képviselőjeként vett részt eddig is a filmtörvényt előkészítő bizottságban, lapunk kérdésére elmondta: azt az ígéretet kapták, hogy a kulturális minisztérium új vezetősége a lehető legrövidebb időn belül összehívja a filmtörvényt előkészítő bizottságot, így a kerekasztalban részt vevő szakmai képviselők bizakodók. A szerdai tanácskozáson megbeszélték a stratégiai lépéseket, eldöntötték, hogy minél előbbi találkozót kérnek az új kulturális minisztertől, Görgey Gábortól.

Amint Grunwalsky Ferenc fogalmazott: a filmes szakmai szervezetek vezetői nagyon várják, hogy az új kulturális kormányzat mekkora nagyságrendben határozná meg a magyar filmgyártás állami támogatását, s milyen szerepet szán ebben a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK). Amennyiben a törvény a GDP 4 ezrelékét rögzítené - amint az a korábbi egyeztetéseken többször elhangzott -, akkor ez körülbelül 6 milliárd forintot hozna a filmszakmának, s ebből 4 milliárd jutna játékfilmek készítésére. Természetesen ehhez a Pénzügyminisztérium jóváhagyására van szükség, amint az adókedvezmények biztosításához és a 25 százalékos áfakulcs mérsékléséhez szintén, igaz, ez vonzóvá tehetné a magántőke és a külföldi koprodukciós partnerek számára a magyar filmeket.

Az európai jogharmonizáció miatt szükség van arra is, hogy törvény rögzítse: az állam nem lehet közvetlenül filmek megrendelője (nem úgy, mint a legutóbbi években történt az 1,8 milliárd forintos költségvetésű Hídember és a 767 millió forintos operafilm, a Bánk bán esetében).

A filmszakmai szervezetek az egyszerűség kedvéért filmtörvényről beszélnek, de a teljes mozgóképipar beindításáról és működéséről van szó, így a törvény rögzítené egyebek között tévéfilmek gyártását is. A televíziók tőlünk nyugatabbra megrendelőként és a filmek sugárzójaként, teljes jogú koprodukciós partnerként is "beszállnak" mozidarabok gyártásába. A film mint iparág csak akkor lehet működőképes, ha folyamatosan akad munka a mozgóképes szakma minden dolgozója számára, s ezt jelentősen segítenék a tévéfilmek.

Grunwalsky Ferenc kiemelte: a szakmai szervezetek rendkívül fontosnak tartják azt is, hogy törvényben rögzítsék egy működőképes, körülbelül 40 moziból álló hálózat kialakítását. Akkor nem fordulna elő az, ami most, hogy sok értékes film egyáltalán el se jut vidékre. Tegyük hozzá: az egész országban körülbelül 30 művészmozi működik, ebből 12 a fővárosban. Nem csoda, hogy a művészfilmeknél és magyar alkotásoknál a nézőszám megoszlása úgy alakul, hogy körülbelül 80 százalékuk fővárosi, 20 százalékuk vidéki - tudtuk meg Feldmájer Sándortól, a Filmforgalmazók Egyesülete titkárától. Az egyáltalán még működő régi mozik korszerűsítésére nincs pénz, legföljebb csak arra jutnak csekély és esetleges összegek, hogy fedezzék a művészfilmek vetítéséből származó veszteséget.

A működőképes mozihálózat kialakítása mellett fontos lenne törvényben szabályozni azt is, hogy egy magyar film minimum öt kópiával készüljön. Most ugyanis gyakran előfordul, hogy neves magyar rendezők mozidarabjaiból mindössze két kópia készül, s a filmnek így kellene versenyeznie a nézők kegyeiért a 25-30 kópiával forgalmazott szuperprodukciók dömpingjében.

Grunwalsky Ferenc kérdésünkre derűlátóan tette hozzá: ha hamar elindulnak a tárgyalások, akkor elvileg jövő tavasszal végre az Országgyűlés elé lehet terjeszteni a filmtörvényt.

Eszéki Erzsébet