Amerikai MBA-programok a topon
Amerikában a gazdasági élet meghatározó nagyvállalatai élén álló döntéshozóknak, valamint az állami hivatalok vezetőinek többsége ma már szinte kivétel nélkül rendelkezik MBA-diplomával. Világszerte pedig több mint 200 ezren vesznek részt MBA-képzésben 2002-ben, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A versenyszféra egyelőre kitűnő felvevőnek bizonyul, ezért szakértők szerint további növekedés várható. Ami persze nem elsősorban a tanulás iránti vággyal magyarázható, sokkal nagyobb hatással van a programba bekerülni vágyókra az MBA-oklevél piaci értéke. A topiskolák tananyagát elsajátítók átlagosan közel évi százezer dolláros fizetésért helyezkedhetnek el a legjobbnak tartott cégeknél. Legalább 20 százalékkal magasabb az így elérhető kereset a menedzserek körében, mint a legjobbnak számító egyetemi diplomával való munkába állásnál. Igaz, az elitképzésért komoly árat kell fizetni, a topiskolákban 10-35 ezer dollárba kerül a tandíj.
Nem véletlen, hogy a programok közül a legjobbak is elsősorban az amerikai kontinensre koncentrálódnak. Az Economist Intelligence Unit (EIU)nemrégiben közzétett rangsora alapján a Kellogg School of Management nyújtja a világ legjobb menedzseri programját. A listán az amerikai iskolák foglalják el a legkiválóbb pozíciókat, az első ötven intézmény közül ugyanis harminchárom az észak-amerikai kontinensen működik. Az Economist azon legalapvetőbb szempontok szerint rangsorolta az intézményeket, amelyeket maguk a tanulók vesznek figyelembe az MBA-programok kiválasztásakor. Az új karrier lehetősége és a meglévő pozíciókban való életpálya továbbépítése mellett a magasabb bérek elérése és az egyéni fejlődés figyelembevétele alapján értékelte a programokat a megkérdezett 18 255 diák.
A posztgraduális menedzserképzés Európában is jelentős mértékben fejlődik, hiszen ma már az EIU jelenleg 700 programot ajánl. Az európai intézmények maguktól elvárt teljesítménye azonban a rangsoron egyelőre nem mutatkozik meg - derül ki a vizsgálatból. Az öreg kontinensről mindössze négy iskola található a legjobb húsz között, a svájci IMD a 8. helyen áll, az angol Henley a 11., a Cranfield 13., míg a spanyol Instituto de Empresa a 16. a rangsorban. Olyan jó nevű iskolák, a mint a londoni, a manchesteri vagy a francia INSEAD sem kerültek a legjobbak közé. Az EIU vizsgálata szerint az ausztráliai és az ázsiai kontinensről mindössze két iskola tartozik a top 50-be, az ausztráliai Macquarie in Australia a 42., míg a sanghaji központú China Europe International Business School a 43. a rangsorban.
Ma már egyre több magyarországi cégnél is elvárják, hogy a leendő, illetve már meglévő felső vezetők rendelkezzenek menedzseri diplomával. A képzés hazánkban is mind népszerűbb és színvonalasabb. Igaz, az EIU vizsgálata nem tartalmazott magyar MBA-programokat. Virginia Thorp, az EIU sajtómunkatársa a Világgazdaságnak elmondta: a vizsgálat során már az előszelektáción is csak azok az intézmények mentek át, amelyek angol nyelven kiállított, nemzetközileg elfogadott MBA-oklevelet adnak.
Az Omegaglen MBA-képzést adó kétéves kurzusain mindenesetre angol nyelven tanulhatnak azok, akik már felsőfokú képzettséggel és legalább hároméves munkahelyi gyakorlattal rendelkeznek. Az évi 3250 fontba kerülő tanulmányok befejeztével az Oxford Brookes University mesterfokozatát kapják a végzőseink - tájékoztatott Somogyi István ügyvezető igazgató. A képzésben részt vevő gyakorló vezetők - az agrárium kivételével - szinte valamennyi gazdasági ágat képviselik. A bentlakásos tréningekkel tarkított intenzív posztgraduális képzés távoktatás keretében zajlik. Évente körülbelül 60 fő végez, 40 százalékuk külföldre megy dolgozni. Mindemellett MBA-diplomával felvértezve itthon is könnyebb érvényesülni, hiszen a kurzusainkon szerzett tudás alkalmazásával a ranglétrán egyszerre több fokot is előre lehet lépni - mondta Somogyi István, aki egyébként úgy becsli, évente mintegy 1000-1500 fő szerez itthon MBA-diplomát.
Bár nem kizárt, nem feltétlenül külföldön helyezkedik el az az évente körülbelül 80-100 hallgató, aki a Közgázon szerez MBA-diplomát, hiszen az egyetemen csak Magyarországon érvényes, államilag akkreditált oklevélet adnak - mondta Matern Margit programigazgató. Mindemellett a PhD-képzéssel azért nem azonos az MBA-képzés, mert előbbi a kutatói karrier építéséhez, utóbbi pedig az üzleti szférában a vállalatirányításhoz szükséges. Ezt figyelembe véve tartunk egyebek közt marketing-, pénzügyi, szervezeti felépítés, e-business, telekommunikációkurzusokat - magyarázta az igazgató, aki szerint a magyar munkaerőpiacon mostanság egyre nagyobb a presztízse az MBA-oklevélnek.
Magyarországon ma még nincsenek rangsorolva az MBA-képzést nyújtó intézmények, hiszen nem létezik olyan mérési módszer, ami nálunk elfogadott lenne. Igaz azonban az, hogy ma már vannak ennek kialakítását szorgalmazó törekvések. Szakemberek szerint egy-egy állami vagy magániskola híre szájról szájra terjed, s e téren az egyetlen értékmérő maga a piac.
