Irán is kénytelen lesz leállítani az olajtermelést az amerikai blokád miatt
Nagy bajba kerülhet Irán, ha az Egyesült Államok haditengerészete tartósan zárva tartja a Hormuzi-szorost. Az országnak ebben az esetben ugyanis heteken belül le kell állítania az olaj kitermelését, mert csak maximum 16 napi mennyiséget tud tárolókban elhelyezni.
Az olaj Irán legfőbb bevételi forrása, amely eddig szabadon áramlott a háború és a Hormuzi-szoros de facto zárlata ellenére. Becslések szerint Teherán naponta több mint 140 millió dollárt keresett az olajexportból.
A helyzet azonban gyökeresen megváltozott, amikor Donald Trump elnök utasítására az amerikai hadihajók blokád alá vették a szorost. Az első konfliktus szerdán már meg is történt, egy amerikai romboló két olajszállító tankert tartóztatott fel az Ománi-öbölben, amelyek Iránból próbáltak elindulni.
Irán jobban bírja a gazdasági nyomást
Iránnak két héten belül jelentősen csökkentenie kell az olajtermelést, ha marad a blokád, bár Teherán úgy véli, jobban kibírja a gazdasági nyomást, mint a Trump-adminisztráció a folyamatosan növekvő amerikai üzemanyagárakat, amelyek
a novemberi félidős választásokon jelentősen befolyásolhatják az eredményt és a kongresszus összetételét.
Az amerikai autóklub, az AAA hivatalos oldala szerint az Egyesült Államokban gallononként (3,8 literenként)
- 4,118 dollárra ugrott a benzin átlagára
- az iráni háború előtti 2,98 dollárról,
- de Kaliforniában már meghaladja a 6 dollárt.
A dízel a konfliktus előtt 3,76 dollárba került gallononként – most 5,65 dollár.
Az olaj a háború alatt is tovább töltötte az iráni államkasszát
Az iráni olajtárolók jelenleg 51 százalékban vannak feltöltve a világ vezető energia- és környezetvédelmi geoinformatikai vállalata, a Kayrros műholdas adatai szerint.
Az export eddig napi 1,8 millió hordó volt, vagyis 16 nap alatt érik el a koronavírus-járvány csúcsán, 2020-ban mért, rekordot jelentő 92 millió hordónyi tárolt mennyiséget.
A brit Financial Times szerint azonban Teherán aligha várja meg, hogy teljesen megteljenek a tárolók, mielőtt követi a Perzsa-öböl többi termelőjének a példáját, és csökkenti a kitermelést. Iránnak ráadásul
a nemzetközi szankciók miatt jócskán van tapasztalata is a termelés kiigazításában,
így ez a lépés nem jelentene gondot.
Richard Bronze, az Energy Aspects tanácsadó geopolitikai vezetője úgy véli, Irán 10-15 napig folytatja a kitermelést, ha leáll az export, majd elkezdi annak csökkentését egyszerre több mezőn.
A háború alatt naponta egy-két, kétmillió hordó olaj szállítására alkalmas tankert töltöttek fel a Kharg-szigeten. A napi 3,6 millió hordós iráni termelés fele a hazai fogyasztást elégíti ki.
Teherán bevetheti válaszul a húszikat
Április 19-én jár le az iráni olajexportra vonatkozó szankciók alóli amerikai mentesség. Miad Maleki, az Iránnal szemben kemény álláspontot képviselő amerikai agytröszt, a Foundation for Defense of Democracies munkatársa szerint az amerikai blokád napi 435 millió dolláros veszteséget okozhat az országnak.
Iráni elemzők szerint azonban kérdéses, hogy a szerdai incidens ellenére mennyire lehet hatásos a blokád. Emlékeztettek, hogy Teherán korábban is erőteljesen reagált a tankerjeit ért támadásokra, és bevetheti a jemeni húszikat, hogy megzavarják a hajóforgalmat a Vörös-tengeren, lezárják a másik kulcsfontosságú útvonalat, a Bab el-Mandeb tengerszorost.
Teheránnak egyelőre az olajbevételekről sem kell lemondania, mert Bronze becslése szerint mintegy 150 millió hordónyi olaj van tankereken a Hormuzi-szoroson túl, úton a vevők felé.
„A blokád kísérlet az iráni adu leütésére, de az amerikai adminisztráció aligha engedheti meg magának, hogy kivárja, amíg hat” – vélekedett.
