Moszkvát és Pekinget minden háború közelebb hozza, Hszi Csin-ping fogadta Lavrovot – áramlik az orosz olaj
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és hangsúlyozta a két ország kapcsolataiban tapasztalható stabilitást, egyben mélyebb stratégiai együttműködést ígért. A találkozón Hszi kijelentette, hogy a nemzetközi helyzetben tapasztalható zavarok közepette a kínai–orosz kapcsolatok stabilitása és kiszámíthatósága különösen értékes. Az Európai Unió ugyanakkor egy nappal korábban komoly figyelmeztetést kapott Pekingből.
Lavrov a tárgyalások után közölte, hogy Oroszország és Kína támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket az Iránnal kapcsolatos konfliktus mielőbbi tárgyalásos rendezésére. A találkozó arra utal, hogy Teherán két legfontosabb nemzetközi támogatója egységet kíván demonstrálni, miközben az Egyesült Államok és Irán a következő napokban újabb béketárgyalásokat tervez.
A múlt héten Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozattervezetét, amely a Hormuzi-szoros újranyitását segítette volna elő a védelmi erőfeszítések koordinálásával. Peking szerint a javaslat egyoldalú volt, és nem foglalkozott a konfliktus valódi okaival.
Vége a stratégiai nyugalomnak, Kína most tényleg bepöccent: egyszerre csapott le az USA-ra és az európai szövetségesekre
Stratégiai nyugalommal viselte Kína az energiaellátását sújtó közel-keleti konfliktust – eddig. Az iráni háború azonban úgy tűnik, Peking megítélése szerint stratégiai lehetőséget jelent a számára, és hirtelen váltással kedden egyszerre csapott le fő riválisára és annak európai szövetségeseire a világpolitikai színtéren.
Orosz energiaexport erősítheti Kínát az iráni válságban
Az Egyesült Államok és Izrael februárban indított összehangolt légi csapásokat Irán ellen, válaszul Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami jelentős áremelkedést okozott az olaj- és gázpiacokon. Ennek hatására Kína olaj- és földgázimportja a Közel-Keletről már márciusban jelentősen visszaesett.
Emiatt az erőforrásokban gazdag Oroszország egyre fontosabb partnere Kínának.
Lavrov pekingi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Oroszország képes pótolni a Kínát és más országokat érintő energiahiányt. Hszi Csin-ping pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország kihasználhatja gazdasági kiegészítő jellegét, és tovább mélyítheti az átfogó együttműködést.
A közel-keleti konfliktus eddig csak korlátozottan érintette a kínai gazdaságot, részben azért, mert Peking az elmúlt években több lépést tett az energiaellátás biztonsága érdekében. Ugyanakkor számos exportra termelő gyár profitja csökkent a magasabb energiaköltségek miatt, miközben az amerikai blokád miatt várhatóan kevesebb iráni olaj jut Kínába.
Egyre szorosabb az orosz–kínai partnerség
Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz–ukrán háború kitörése után és elutasította a nyugati szankciók bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget.
A Kínával folytatott intenzív kereskedelem lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság ellenálljon a nyugati szankcióknak. A kínai–orosz kétoldalú forgalom az előző években többször rekordot döntött. A két ország vezetése többször is hangsúlyozta, hogy igyekeznek elmélyíteni az átfogó stratégiai együttműködést, a kapcsolatok bővítése pedig mindkét fél érdekét szolgálja.
Kína stabilizáló tényezőként pozicionálja magát
Hszi Csin-ping Kínát stabilizáló tényezőként pozicionálja egy olyan világban, amelyet szerinte Donald Trump kereskedelempolitikája és külpolitikai lépései tettek bizonytalanná. Peking az elmúlt időszakban többször bírálta az Egyesült Államok Irán elleni katonai fellépését, arra figyelmeztetve, hogy az tovább destabilizálhatja a térséget.
A Lavrovval folytatott megbeszélés több magas szintű külföldi látogatás sorába illeszkedik: Hszi a napokban fogadta a spanyol miniszterelnököt, Pedro Sánchezt, az Abu-Dzabi trónörököst, valamint Vietnám pártfőtitkárát és elnökét is. A következő napokban Mozambik elnöke érkezik Pekingbe, jövő hónapban pedig kínai–amerikai csúcsot terveznek.
Orosz sajtóforrások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban látogathat Kínába – ez lenne az idei első külföldi útja. Putyin novemberben várhatóan ismét Pekingbe utazik az APEC-csúcsra.
