Közel-keleti migráció egyenlő több bűncselekmény: ezt mondja egy friss dán kutatás
Egy friss dán kutatás mélységében elemezte a bűnelkövetések száma és a migráció közötti összefüggéseket.
A kutatók számára eddig is nyilvánvaló volt, hogy a nem európai gyökerekkel rendelkező bevándorlók nagyobb számban követnek el bűncselekményeket, de amire most derült fény az néhányak számára meglepő lehet.
Migráció és migráció közötti különbség
A dán kutatók évtizedek óta tényként kezelik, hogy az etnikai dánok kisebb arányban követnek el bűncselekményeket, mint az Európán kívülről érkező bevándorlók, azonban most egy friss kutatás érkezett, amely rávilágított arra, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők és azok leszármazottai jelentősen rontják a vonatkozó statisztikákat.
Elsősorban a muszlim kibocsátó országokból érkező bevándorlók rontják az adatokat, míg a délkelet-ázsiai, például indonéz, thai és vietnámi hátterű, fiatal férfiak bűnelkövetési rátája szinte azonos az etnikai dán férfiakéval.
„Mivel a statisztikákból egyértelműen a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők emelkednek ki, ezért nincs értelme az Európán kívülről származókat egységes csoportként kezelni” − mondta Lars Hojsgaard Andersen, a Rockwool Fonden kutatója.
A felmérés közvetlenül a külföldi munkaerőről szóló vita apropóján készült, ahol a dán miniszterelnök, Mette Fredriksen kijelentette, hogy:
„Természetesen pozitív, ha valaki hozzájárul Dánia jólétéhez és gazdaságához, de a külföldi munkaerő esetében fontos tényező a mennyiség kérdése. Ez különösen igaz az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkezők esetében.”
A téma aktuálisabb mint valaha, mivel 2020-ban megközelítőleg 284 000 bevándorló érkezett a közel-keleti, valamint afrikai régiókból, míg a Délkelet-Ázsiából származók száma nagyjából 47 000 volt.
Jelentős különbségek a vizsgált csoportok között
A Rockwool által készített elemzés szerint 2020-ban a 15 és 30 év közötti, dán etnikumú férfiak 1,1 százalékát ítélték el legalább egy bűncselekmény miatt, míg ezzel szemben a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származók esetében, ugyanebben a társadalmi csoportban ez az arány 3,4 százalék, a második generációsok körében pedig 5,2 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy a bűnözési ráta a dán etnikumú csoporthoz képest az első generációs bevándorlók esetében 199 százalékkal, míg második generációsok körében 352 százalékkal magasabb.
A Délkelet-Ázsiából érkezők helyzete azonban merőben más. Az innen származó férfiak csupán 0,72 százaléka követ el bűncselekményt, míg leszármazottaik esetében az arány némileg magasabb, 1,21 százalék. Ez azt jelenti, hogy az első generáció 30 százalékkal jobb eredményeket produkált, míg a második generáció mutatói csupán 5 százalékkal rosszabbak, mint az dán felmenőkkel rendelkező fiatal férfiaké.
„Azt kell mondani, hogy rendkívül jelentős különbségek vannak a csoportok között” − fogalmaz Lars Højsgaard Andersen.
A vallás és kultúra szerepe
A kutatás azt is vizsgálta hogyan alakulnak az eredmények, ha figyelembe vesznek olyan társadalmi tényezőket, mint az életkor, családi háttér, iskolai végzettség, munkaerőpiaci helyzet és jövedelem.
A közel-keleti és észak-afrikai fiatal férfiak még ezen faktorok figyelembevételével is felülreprezentáltak a statisztikákban, az arányok nem változnak, a szorzó továbbra is stabilan két-háromszoros.
„Míg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők gyakran a háború és pusztítás elől menekültek, addig a délkelet-ázsiaiak többsége munkavállalás céljából érkezett. Ez teljesen eltérő élethelyzetet jelent” − mutat rá Andersen, majd hozzáteszi, hogy a vallásnak és a szociokulturális háttérnek is kiemelten fontos szerepe lehet az eredményekben.
A kutató arról is beszélt, hogy eltérések lehetnek abban, hogy egy adott kultúrában milyen normák vonatkoznak a munkavállalásra, vagy a családon belüli erőszakra, illetve hangsúlyozta, hogy vallási tényezők is állhatnak bizonyos tényezők hátterében.
A legsúlyosabb probléma
A statisztikák arra is rávilágítanak, hogy nem csupán az enyhébb bűncselekmények száma gyarapodott meg Dániában néhány év leforgása alatt. A legnagyobb gondot a nemi erőszakok kiugróan magas száma jelenti:
- 2022-ben 9 683 esetet regisztráltak,
- míg 2012-ben ez a mutató 2 626 volt.
A gyilkosságok száma is emelkedett, ám ott némileg jobbak az eredmények. 2012-ben 43, míg 2022-ben 55 gyilkosságot regisztráltak a hatóságok.
Hasonló trend, de eltérő társadalmi összetétel
A kutató az új-zélandi migrációs helyzetet is vizsgálta, amely néhány szempontból hasonló a Nyugat-Európában tapasztalthoz. Ott a nem Európából érkező bevándorlók jóval kevesebb bűncselekményt követnek el az európaiakhoz viszonyítva.
Andersen szerint a jelenség oka az lehet, hogy ott az országba érkezők többsége Délkelet-Ázsiából származik:
„Az, hogy ott épp az ellenkezője figyelhető meg, szinte biztosan azzal függ össze, hogy kik érkeznek az országba. Nehéz lenne más magyarázatot találni” − mondja.
Szigorú, irányított migrációs politika
Az európai migrációs politika az elmúlt néhány évben átesett ugyan néhány reformon, de további intézkedésekre és a határvédelem megerősítésére van szükség. Elengedhetetlen megállapodásokat kötni a kibocsátó országokkal is, irányzott támogatásokkal pedig ösztönözni lehetne, hogy valós megoldás születhessen egy égetően fontos problémára.
