Félidőben a "nemzetis" Danubia
Nemrég az idősebb "rokon", a Danubia Szabadalmi és Védjegyiroda Kft. oltalmat jegyeztetett be a zenekar nevére - ezt is a támogatások közé sorolja az együttes vezetője, Héja Domonkos karmester. Az szintén segíti őket, hogy programjaikhoz a főváros is juttat pénzt. Az önkormányzati zenekarok számára elkülönített pénzalaphoz viszont nem pályázhatnak, hiszen a Danubia fenntartója a zenekari egyesület, s nem valamelyik önkormányzat.
Ezért is jelentett tavaly óriási előrelépést, hogy a Danubia elnyerte a "nemzeti ifjúsági zenekar" címet, amivel három esztendőn át minden évben 45 millió forintos támogatás jár (VG, 2001. okt. 19.). Az együttes ugyanis fenntartó nélkül működik azóta, hogy Héja Domonkos 1993-ban megalapította a Danubiát. A Pannon GSM öt esztendeje támogatja a zenekart, korábbi információnk szerint évi 15 millió forinttal. Ez és a kulturális tárcától kapott 45 millió viszont még együtt is messze elmarad attól az összegtől, amennyiből más hivatásos szimfonikus zenekarok működnek. Pedig a vidéki önkormányzati együtteseket se veti fel a pénz: költségvetésük 150-200 millió forint körüli.
Mivel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly működésre ítélte meg a 45 millió forintot, ennek köszönhetően növelhették az együttes létszámát: 2000-ben 36, tavaly már csaknem 50 zenész muzsikált a Danubiánál. A 45 milliós működési támogatás mellett a kulturális tárca egyszeri, 15 millió forintos, kifejezetten hangszerbeszerzésre megítélt támogatásának köszönhetően vásároltak maguknak hárfát és nagydobot. De komoly hangszerbeszerzésre ez az öszszeg nem elegendő, hiszen például egyetlen cseleszta 6,5 millió forintba kerül, egy nagydob mintegy 800 ezerbe. Mindenesetre igyekeztek olyan, nélkülözhetetlen hangszereket megvásárolni, amiket korábban tetemes összegért béreltek.
A Zeneakadémián már 1996 óta tartanak bérletsorozatot. Mivel ez a saját rendezvényük, a terembérletért fizetniük kell, ez körülbelül félmillióba kerül, amit a jegybevétel éppen csak fedez. A jegyár viszont a hazai fizetési viszonyok miatt nem emelhető. Az idei évadban hét koncertet rendeznek a Zeneakadémián, a programot valamivel népszerűbb anyagból válogatták, mint az előző évadban. 2003 tavaszán ismét fellépnek majd a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, Sir Nevill Mariner vezényli a hangversenyüket. Ettől a zenekar vezetője sokat vár, hiszen a karmester azon nagy mesterek közé tartozik, akitől rengeteget tanulhatnak.
Héja Domonkos hasznosnak tartja azt a tapasztalatot is, amit az Ungheria in primo piano elnevezésű olaszországi magyar kulturális évadban szereztek nemrég. Három helyen léptek föl Liszt, Bartók és Kodály műveivel: Comóban, Salsomaggioréban, valamint Milánóban. Noha a szervezés olasz részről korántsem nevezhető kifogástalannak, a szerény létszámú közönség lelkesen fogadta, a szakma elismerően értékelte a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar teljesítményét. Mégpedig azzal, hogy mindhárom helyen bejelentették: jövőre visszavárják őket.
Az évad első itthoni koncertjén rajongók sokasága fogadta az együttest a Zeneakadémián. Jól érzékelhető, hogy már saját közönségük alakult ki. Ez a tény is sürgetővé teszi, hogy a távolabbi jövőről töprengjenek. A muzsikusok szívesen korlátoznák működésüket kizárólag a Danubiára, a megélhetésüket azonban a zenekari munka egyelőre nem biztosítja. Az anyagi háttér rendezése a következő másfél év legfontosabb feladata, annál is inkább, mert az európai uniós csatlakozás felé haladva ezen együttes honoráriumait is meg kell majd emelni, ehhez pedig forrásokat kell teremteni. Héja Domonkos felelősnek érzi magát a zenekarért, önkritikusan említi, hogy még nem erősek a reklámban. Az, hogy felelősnek érzi magát, abban is látszik, hogy nem kizárólag a saját karmesteri karrierjét építi, hanem a Danubiát is formálja, hiszen egyelőre úgy érzi: ez az általa alapított együttes az igazi közege. (AM-EE)
