Speciális képességek a NATO szolgálatában

>> A honvédségnek hosszú évek óta anyagi nehézségekkel kell küzdenie. Változást hozhat-e a 2003-as év?

- Azt gondolom, bárki is lenne a honvédelmi miniszter, elégedett lenne a növekménnyel, amelyet a HM a jövő évre elkönyvelhet. A kormány az aktuális felajánlásait még nem tette meg ugyan a NATO részére, de vállalta, hogy 2003-ban a GDP 1,67 százalékát katonai kiadásokra fordítja. Ezt a jövő évi költségvetés is tartalmazza majd.



>> A hazai össztermékhez képest megállapított 1,67 százalékos arány tartós maradhat?

- A kormány vállalta, hogy a központi költségvetésen belül addig növeli a védelmi költségek arányát, amíg el nem érjük a NATO-tagállamok szintjét. A szervezetben a tagállamok átlagosan költségvetésük két százalékát fordítják katonai kiadásokra. Ahhoz, hogy ezt a célt belátható időn belül teljesíthessük, a hazai összterméken belül évente 0,03-0,05 százalékkal kell növelni a védelmi költségekre fordított központi támogatás nagyságát.



>> A jövő évben mekkora összeget lehet védelmi célokra felhasználni?

- Az összeg nagysága megközelíti a 300 milliárd forintot. Ez azonban nem fedi le teljes egészében a katonai kiadásokra elkülönített támogatást, mivel a kormány ezen felül biztosítja azt az összeget, amelyet a Gripen vadászgépek bérleti díjának törlesztésére kell fordítani. Igaz, ennek nagysága várhatóan nem éri el azt az összeget, amelyre az előző kormány szerződést kötött.



>> Mekkora összeget kell jövőre a Gripenek törlesztésére fordítani?

- Amennyiben a svéd partnerekkel sikerül a tavaly decemberben aláírt szerződést módosítanunk, a törlesztést is arányosabbá tennénk. Az eredetileg meghatározott - áfával együtt - 35-35 milliárd forinttal szemben 2003-ra és 2004-re évente 10-12 milliárd forint kifizetését tartjuk vállalhatónak.



>> Ha már a Gripeneknél tartunk: a közelmúltban tárgyalásokat kezdtek a svéd féllel azzal a céllal, hogy az eredeti szerződésben foglaltaknál modernebb, több felszereléssel ellátott vadászgépek érkezzenek Magyarországra. Mi indokolta ezt a lépést?

- Sokan azt gondolják, hogy szükségtelen luxusberuházás a pluszképességek megrendelése, de ez nem igaz. A légi utántölthetőség és a precíziós fegyverek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gépek felhasználhatóak legyenek a többi NATO-tagállam légierejével folytatott együttműködésben. Nem azért akarunk elkölteni százmilliárdos öszszeget a Gripenekre, hogy a megérkező gépek csak a magyar légtér védelmére legyenek alkalmasak. Arra ott vannak a MiG-29-esek. Többet várunk. Mindenképpen sikeres tárgyalásra és gyors megállapodásra számítok. A svédeknek fontos az a tapasztalat, hogy Magyarország - első NATO-tag megrendelőként - miként tudja az általuk legyártott Gripeneket integrálni a szövetség légierejébe. Mi meg már "eljöttünk a kasszától", tehát ha nincs új megállapodás, akkor marad az eredeti, hatályban lévő szerződés.



>> Mekkora összegbe kerülnek a modernebb Gripenek?

- Az eredeti szerződésben szereplő 108 milliárd forintos bérleti díjnál legfeljebb tíz-tizenöt százalékkal magasabb árra számítok, még ha a svéd fél magasabbra is becsüli a végső összeget. El kell dönteni, mekkora az a pluszösszeg, amit még érdemes kifizetni.



>> Lesz elegendő pénz erre a modernebb gépekre?

- Jövőre bizonyosan jut elég pénz a finanszírozásra.



>> Összesen mekkora összeg jut jövőre védelmi fejlesztésekre?

- Az a tervünk, hogy a NATO-országok átlagának megfelelően mi is költségvetésünk 20 százalékát fordíthassuk folyamatosan fejlesztésekre. Ez részben technikai eszközök beszerzését, részben a hadsereg jobb elhelyezését szolgáló ráfordításokat jelenti, ami az eddigiekhez képest 20 százalékos növekményt okoz. Az elmúlt években alig fordítottak pénzt erre a célra.



>> Október közepén újraindították a honvédség gépjárműparkjának megújítását szolgáló tendert. Mennyi pénzt szánnak erre a célra?

- A gépjárműpark modernizációja elkerülhetetlen. Az előző, eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás meghirdetésekor 100 milliárd forint fölé becsülték a program teljes költségét. Annyi bizonyos, hogy a fejlesztés csak hosszú távú program keretében valósulhat meg. Erre az elkövetkező két évben 3-5 milliárd forintot szánunk. Az első modern járműveket még 2003-ban megkaphatja a honvédség.



>> Milyen beszerzések valósulhatnak még meg jövőre?

- A Mistral rakétarendszert idegen-barát felismerő eszközökkel kell felszerelni, s biztosítani kell, hogy a NATO egységes légtér-ellenőrzési rendszerébe beilleszthető legyen. Elengedhetetlen a modern kommunikációs eszközök beszerzése, a MI-24-es helikopterek felújítása és a légi szállítókapacitás kialakítása. A vegyi és biológiai hadviselés elleni védelem jegyében az egyéni védőfelszerelések mellett - legalább az azonnal bevethető egységeknél - kollektív védelmi berendezéseket kell vásárolni, s egy elemző laboratóriumot is fel kell állítani. A HM az erőforrások átcsoportosításával az idei évben mintegy hárommilliárd forintot fordít védőeszközök beszerzésére. Ezen túlmenően a tárca elkötelezte magát a honvédkórház befejezésére, valamint a laktanya-rekonstrukció és a honvédségi lakásprogram folytatására. A tervek megvalósítását megkezdjük vagy folytatjuk. A szükségletek volumenét jelzi: a tárca jelenlegi költségvetésének háromszorosát azonnal le tudná kötni valóban szükséges fejlesztésekre.



>> A kommunikációs eszközök beszerzése céljából már az előző vezetés alatt lefolytatták a közbeszerzési eljárást.

- Ez ügyben bírósági eljárás folyik, mert a közbeszerzési döntőbizottság határozatát, amelyben a norvég Kongsberg vállalatot hirdette ki győztesnek, több versenytárs megtámadta. Bármilyen döntés szülessen, elhamarkodott, politikai indokokkal átszőtt eljárást folytattak le, amelyben a célszerűség a háttérbe szorult.



>> Aláírja a szerződést a norvég céggel, vagy újabb közbeszerzési eljárást indítanak?

- A bíróság döntésétől függ. Az biztos, hogy Magyarországnak szüksége van a modern URH-rádiókra, mivel kell egy olyan, a családelv alapján működtethető, modern kommunikációs eszközrendszer, amely gyorsan rendszerbe állítható, s emellett - offset megállapodással - a nemzetgazdasági érdekekkel is összeegyeztethető.



>> A közelmúltban felvetődött, hogy az orosz gyártók a magyar légierő használatából kivont MiG-21-esek átengedéséért cserébe a felújítás alatt álló 14 gépen túl további MiG-29-es vadászgépeket modernizálnának.

- A MiG-29-esekre a Gripenek 2006-ra datált megérkezéséig mindenképpen szükség van, de addig sem lehet eltekinteni attól, hogy a NATO légierejével minimális szinten kommunikálni és együttműködni képes vadászgépeink legyenek. A folyó felújítás csak az utóbbi célt szolgálja, ezért ha a MiG-21-esek visszavételéről sikerül megállapodni, az ebből adódó erőforrást szívesen fordítanánk a MiG-29-esek képességjavítására. Azt, hogy összesen hány MiG-29-est érdemes megtartani, a védelmi felülvizsgálat befejezése után lehet meghatározni.



>> A MI-24-es helikopterek felújítását a visegrádi országok közösen szándékoznak megvalósítani, s nyár elején született is erről egy megállapodás. Azóta mi történt?

- Az egyezség értelmében a lengyelek vállalták, hogy elkészítik a modernizálás pontos programját. Ez azóta sem készült el, sőt saját kormányuk felhatalmazását sem sikerült megszerezniük. Holott a többi állam már ratifikálta a megállapodást. Egyelőre várunk, de ha nincs változás, meg kell gondolni, egyedül képesek vagyunk-e a felújításra. Kelet-Közép-Európában egyetlen cégnek van a MI-24-esek felújításához szükséges felhatalmazása, ez pedig a Dunai Repülőgépgyár. Bár olcsóbb lenne, nem esünk kétségbe, ha nem sikerül közös megoldást találni. Megpróbáljuk saját védelmi iparunkkal végrehajtani a felújítást.



>> Célul tűzték ki, hogy 2006-ra megteremtik a hivatásos hadsereget. Szükség van ehhez kétharmados jogszabály-módosításokra?

- Az lenne a legelegánsabb megoldás, ha a politikai partnerekkel megegyezhetnénk. Így módosíthatnánk a honvédelmi törvényt és esetleg az alkotmányt is. Megegyezés hiányában más megoldást is lehet találni. A sorozásokról a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök dönt, így elképzelhető, hogy "ideiglenesen" szüneteltetjük a behívásokat. Mindenesetre azt szeretném, ha a közös döntéssel lehetne megszüntetni a hadkötelezettséget addig, amíg a biztonságpolitikai helyzet nem indokolja ennek ellenkezőjét.



>> Fel tudnak venni elegendő szerződéses katonát ahhoz, hogy 2006-ra teljesen ki tudják váltani a sorköteles állományt?

- A katonák a legjobban megfizetett állami alkalmazottak, de ezt a következő években is fenn kell tartani, hogy a honvédség elég vonzó tudjon lenni a hivatást kereső fiatalok számára.



>> Jövőre mekkora illetményemelésben részesülhet az állomány?

- Az eddig végrehajtott emelések 2003-ra állnak be teljesen. 2003-ban akkora bérfejlesztés van tervbe véve, amely a köztisztviselői illetményekkel való összevetést követően feltétlenül indokoltnak látszik.



>> Tervez még személyi változásokat?

- Egy ekkora szervezetben egyetlen stabil dolog van: a változás. Lehetetlen azt mondani, hogy mindenki örökre a helyén maradhat. Pláne, hogy a folyamatban lévő védelmi felülvizsgálat egyik célja éppen annak feltárása, milyen szervezeti, feladatköri és személyi átfedések vannak. Ebből következik, hogy várhatóan még lesznek - nem politikai természetű - változtatások.



>> A felülvizsgálat első eredményeit a novemberi NATO-csúcsra ígérték.

- A katonai szövetséget és a tagországokat is tájékoztattuk, hogy a felülvizsgálat 2003 közepére fejeződhet be. Ekkorra tárjuk elő a honvédség teljes képességcsomagját is. Prágában már meg tudjuk jelölni azokat a területeket, amelyeken Magyarország konkrét felajánlásokat fogalmaz meg a katonai szövetség részére. A NATO elvárja, hogy a magyar hadseregben legyen egy jól felkészített és megfelelően felszerelt egység, amely szükség esetén azonnal bevethető. Van egyfajta elvárás a nemzetközi együttműködésben való hatékonyabb szerepvállalásra is. E készségünket Prágában szintén meg kell jeleníteni. Olyan felajánlásokat fogunk tenni, amelyekhez már rendelkezésre állnak bizonyos kapacitások és tapasztalatok. Ilyen egy műszaki és egy egészségügyi egység felállítása a nemzetközi akciókban való részvételhez. A szövetség külön kérése, hogy erősítsük légi szállítókapacitásunkat. Több országgal tárgyalásokat kezdtünk a közös megoldás végett.



>> Egy nemzetközi szerepvállalás kapcsán melyik térségre gondol?

- A katonai szövetség célja, hogy a világ összes pontján béke legyen. Ezen belül Magyarország evidens érdeke, hogy ez határai közelében, a Balkán-félszigeten tartósan így legyen. Nyilvánvaló: nemzetközi akciókban való részvételünket ide érdemes koncentrálni akár úgy is, hogy kiváltsunk katonai erőket, amelyeket mások, más térségekben hatékonyabban tudnak felhasználni. Ez nem zárja ki, hogy később, amikor a szükséges képességeket létrehoztuk, másfajta feladatokat is megfogalmazzunk a NATO-nak tett felajánlásainkban. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország biztonságát határainkon kívül - megelőzéssel, béketeremtéssel és -fenntartással - olcsóbban és hatékonyabban lehet biztosítani. A nemzetközi szerepvállalás megkerülhetetlen, de szó sem lehet arról, hogy magyar katonákat áldoznánk fel.



>> Növekedhet a katonai büdzsén belül a nemzetközi szerepvállalásra fordítható összeg aránya?

- A honvédelmi tárca milliárdokat költ nemzetközi akciókban való részvételre, s jelenleg is több száz magyar katona szolgál NATO-, ENSZ-, EBESZ-műveletekben. Pontosan még nem tudom, hogy jövőre mekkora összeg fordítható e célra, de egyértelmű: az elkövetkező években nagyobb szeletet kell erre a területre szánni.



>> Milyen érdekünk fűződik a NATO bővítéséhez?

- Politikai és biztonságpolitikai szempontból elemi érdekünk, hogy a katonai szövetség új tagállamokat fogadjon be. A jelölteket régóta támogatjuk, s csatlakozásuk után tapasztalatokkal is segíteni tudjuk őket. Szlovákia és Szlovénia felvételével a szervezetben megszűnhet Magyarország sziget jellege. Fontos Románia csatlakozása is, amelynek stratégiai jelentőségét az adja, hogy végre nem Magyarország töltené be a katonai szervezet balkáni csücskének szerepét.