Verseny az intézmények között
Az idén tíz intézmény - hat állami egyetem, főiskola, valamint négy magáncég - 14 Master of Business Administration (MBA)-programot kínál. Mintegy 12 éves múltra tekint vissza a magyarországi MBA-képzés, amelynek lényege, hogy az e diplomát felmutató vezető ugyanazzal az átfogó és gyakorlatias szemlélettel nyúl munkája során a humánerőforrás, a marketing, a pénzügyek területénmegoldandó kérdésekhez, s elengedhetetlen követelmény, hogy angolul is képes legyen gondolkodni. Ez utóbbi elvárás miatt az MBA-képzés az első években angolul folyt, ám már van magyar nyelvű oktatás is - mondta Hámori Balázs, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora, ez utóbbi intézmény Közgazdaságtudományi Kara Posztgraduális Képzési Központjának igazgatója.
A magasabb szintű üzleti ismeretek oktatása iránti igény a rendszerváltás időszakában bekövetkezett gazdasági változások hatásaként került felszínre. A kialakult új helyzetben leghamarabb a Soros György által alapított International Management Center (IMC) - ma CEU Business School - és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem reagált, hiszen míg az előbbi intézményben 1988-tól, addig az utóbbiban 1990-től létezik az MBA-képzés. Ma már azonban hat állami és négy magániskola kínálja 14 képzési programját - foglalja össze az előzményeket a professzor. Ezekben a magániskolákban a külföldi társegyetemek programjait oktatják, s ennek megfelelő diplomát is kapnak a hallgatók. E diplomák többsége itthon is elfogadott, illetve amelyek nem, azok honosíthatók.
Az egyes képzések között jelentős különbségek vannak, hiszen van olyan, amelyre az előadás-sorozat a jellemző, van, ahol főként a gyakorlati oktatásra és a készségek, képességek ellenőrzött fejlesztésére helyezik a fő hangsúlyt, s ezért a kis csoportos oktatás a jellemző. Van olyan intézmény is, ahol a kurzus távoktatás formájában zajlik. Ám egyes vélemények szerint az igazi MBA-képzés kis csoportos, gyakorlati oktatásra épül, amelynek a lényege az esettanulmányokra alapozott csoportos tanulás.
Érdekes ugyanakkor - a szakember szerint -, hogy ezek a hazai képzések a több mint egy évtizedes fejlődés után s az előbbiekben jelzett különbségek ellenére még mindig nem eléggé differenciálódtak. Ugyanis más oktatási anyagra s részben módszerekre lenne szüksége a fiatal, éppen kezdő vezetőknek, másra a nagyobb felelősségű munkakörrel bíróknak, s másra a csúcsvezetőknek. E területen a hazai piac szegmentálódása - ami külföldön már jó egy évtizede megfigyelhető - lassan, de megkezdődött.
Az bizonyos, hogy az EU-csatlakozást követően e diplomák felértékelődnek - vélekedik Mészáros Gábor főosztályvezető, az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Magyar Ekvivalencia- és Információs Központ főosztályvezetője. E képzés jogi hátterét - hasonlóan a többi szakirányú továbbképzéshez - egy 1999-es oktatási minisztériumi rendelet biztosítja, s a jogot az intézményeknek, hogy ezt a diplomát kiadják, a feltételek megléte esetén a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) adja ki. A megfelelő tárgyi és személyi feltételeket kell igazolni, valamint a képzés megfelelő tartalmát. E feltételeket egyébként az MAB rendszeresen ellenőrzi.
