Eredményes jogközelítés
A jogharmonizáció - a hazánk által 1991-ben aláírt európai megállapodás értelmében - eredetileg a társult viszony keretei között megkezdett és annak intézményrendszerén át ellenőrzött folyamat volt, amely idővel - a leendő csatlakozásra figyelemmel - egyre sokrétűbbé vált, teljesítésében mind nagyobb hangsúlyt kapott a jogérvényesítés ellenőrzése és az intézményrendszer fejlesztése. Mára a csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítésében meghatározó feladat a jogharmonizáció maradéktalan végigvitele - fejti ki Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg szinte minden csatlakozási fejezetben jelentős jogközelítési eredményeket értünk el. Ezt igazolja az Európai Bizottság legutóbbi éves jelentése is. A fejezetek túlnyomó többségét ideiglenesen lezárták, és várhatóan még az idén befejeződnek a csatlakozási tárgyalások.
Egyes fejezeteket illetően, mint például a fogyasztóvédelem területe, a jogharmonizáció teljesnek mondható abban a közösségi joganyagban, amellyel az összhangot a csatlakozás időpontjáig meg kell teremteni. Bizonyos szabályozások - így a társasági jogban - már csak kisebb módosításokat igényelnek. Ismét más - a kereskedelempolitikát, a regionális politikát, vagy a mezőgazdaságot felölelő - fejezetek azért nem adnak számottevő teendőket, mert az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az idevágó közösségi joganyagot a csatlakozással egyidejűleg alkalmazni kell hazánkban is. Ezeken a területeken viszont az uniós rendelkezések érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer kiépítése egyáltalán nem könnyű feladat. Ugyanakkor vannak olyan tárgykörök - a versenypolitika bizonyos kérdései, vagy akár a közbeszerzés szabályozása -, amelyeknek lezárása, figyelemmel gazdasági érdekeink védelmére, a felkészülés végső szakaszára tolódik ki. A csatlakozás végett szükséges jogharmonizáció egészen 2004-ig folytatódik, azért is, mert néhány területen - elsősorban a mezőgazdasági acquis és az áruk szabad mozgásához tartozó joganyag átvételében - lemaradásaink vannak, illetve bizonyos jogalkotási feladatok jövőre lesznek esedékesek.
Sok munka áll még előttünk. Mint ismeretes, a legfontosabb az alkotmány módosítása. Alaptörvényünk ez idő tájt szerepel az Országgyűlés napirendjén. Változtatást igényel a jogalkotási törvény is. A jövő esztendő feladatai között szerepel az új gáz- és a vámtörvény megalkotása, továbbá a biztosítási és a hitelintézeti jogszabályok módosítása. Szükség van új élelmiszertörvényre és a környezetvédelmi, továbbá az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények jogharmonizációs megváltoztatására.
A közelítés nem egy esetben rendkívül szerteágazó feladatokat ró a jogszabály-előkészítőkre. A teljes magyar jogrendszert át kell például világítani annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a közösségi jog általános elvei, valamint megvalósuljon az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások korlátlan áramlása. Amennyiben szükséges, úgy javaslatot kell tenni a jogszabály-módosításokra. Az átvilágításhoz - az igazságügyi tárca által készített segédlet alapján - valamennyi minisztériumnál hozzáláttak. Ugyancsak folyik a két- és többoldalú nemzetközi szerződések felülvizsgálata abból a szempontból, hogy a csatlakozás esetleg megköveteli-e a megállapodások módosítását vagy megszüntetését. A felülvizsgálat eredményétől függően kell megtenni a szerződések további sorsára vonatkozó javaslatokat.
Sokakat érintő és érdeklő kérdés, hogy a hazai intézmények miként alkalmazkodjanak a Európai Unió döntéshozatali mechanizmusához. Már készülőben az előterjesztés, amely magában foglalja az idevágó feladatok ellátásához szükséges létszámigényt, a jelölési mechanizmusokat, összhangban a Külügyminisztérium által koordinált tmp-vel, azaz a tagként való működés programjával.
A csatlakozás sok tennivalót ró az önkormányzatokra is. A kormányzat ezeket természetesen nem tudja átvállalni, ellátni az érintettek helyett. Részletes segédletet készített azonban, amely mankóul szolgálhat számukra. Készül az önkormányzati munkacsomag kormányzatra vonatkozó programja, amely magában foglalja a csatlakozás megkövetelte jogszabály-változtatásokat, köztük például a helyi adókról szóló törvény módosítását.
A hátralévő jogalkotási tennivalók elvégzése alapvető érdekünk, különös figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottság az uniós követelményekhez való igazodást - mint eddig - a csatlakozási szerződés aláírása és a belépés közötti időszakban ugyancsak folyamatosan figyelemmel kíséri. Ez az úgynevezett monitoringrendszer kiterjed a korábban elfogadott cselekvési tervek végrehajtására is. A bizottság átfogó monitoringjelentést készít, amely valamennyi csatlakozó államra nézve áttekinti a szükséges reformok és a közösségi acquis terén vállaltak megvalósulását. Legkésőbb 2003 júliusában értékeli a strukturális alapok programozásához szükséges feladatok végrehajtását is.
