Profibbá válik, de drágább lesz a hivatásos haderő
Évente 2,5-3,5 ezer fővel kívánja növelni a szerződéses katonák számát a honvédség, hogy 2006-ra meg lehessen szüntetni a kötelező sorozásokat. Jelenleg majd 6200 szerződéses katona teljesít szolgálatot a honvédségben. A hivatásos haderőre történő átállás során létszámuk a jövő év végére meghaladhatja a 9500-at, s 2005-re elérheti a profi hadsereg kizárólagossá tételéhez kívánatosnak tartott 14 900-at. A honvédség az idei évben több látványos toborzókampányt indított, amelyek keretében május és október között összesen 27 helyszínen tartottak nyílt napot, s több új toborzóirodát nyitottak. Közvélemény-kutatások szerint a felnőtt lakosság 90 százaléka szerzett tudomást arról, hogy a hadsereg szerződéses munkavállalókat vár. Ennek, valamint a szerződéses katonák illetményezésének rendezése hatására jelentősen megnövekedett az érdeklődés a katonai pálya iránt. Az idei toborzás zárásaként megtartott múlt heti szakmai konferencián elhangzott: az idén öszszesen csaknem 10 ezren jelentkeztek szerződéses katonai szolgálatra, akik közül végül mintegy 2400 főt vettek fel. Ezzel párhuzamosan a szerződéses állományra jellemző fluktuáció a felére csökkent. Korábban az újonnan felvett szerződésesek hatoda hagyta el egy éven belül a honvédséget, míg jelenleg csupán minden tizenkettedik szerződéses vált foglalkozást ezen időszakon belül.
A hivatásos hadsereg megteremtésével néhány éven belül a honvédség válhat az ország egyik legnagyobb munkáltatójává. A profi haderő létrehozása komoly többletforrásokat igényel. Ennek végső összegét szakértők 110-120 milliárd forint közé teszik, azonban ennél pontosabb összeget csak a honvédelmi tárcánál folyó védelmi felülvizsgálat befejezését követően lehet mondani, ugyanis a majdani professzionális hadsereg struktúrája és az egyes beosztások aránya ennek következtében még változhat. Egyértelmű, hogy a sorozott hadsereg megszüntetésének legnagyobb költségvonzatát a megnövelt létszámú szerződéses állomány illetményezésére, illetve az ezt terhelő járulékokra fordítandó összeg teszi ki. A HM számításai szerint a hivatásos haderő létrehozása 2003-ban 13 milliárd forint pluszköltséget jelent a honvédségnek, amiből a személyi juttatásokra fordítandó többlet négymilliárd forint.
A különbség nem véletlen: a HM szakértőinek számításai szerint a honvédség egy sorkatona személyi juttatásaira évente 121 ezer forintot fordít, míg egy szerződéses katona illetménye átlagosan évi 2,26 millió forint kiadást jelent. A honvédség a szerződéses katonák illetményezésére 2002-ben 11 milliárd forintot költ, míg a sorállomány személyi juttatásai 1,3 milliárd forintot tesznek ki. Az arány az elkövetkező években - a sorállomány fokozatos megszüntetése és a szerződésesek számának növelése következtében - még jobban eltolódik. Mai áron 2005-ben a szerződéses állomány illetményezésére 28 milliárd forintot kell fordítani, ezzel szemben a sorállomány személyi juttatásai már csupán 272 millióra rúgnak. A sorozások megszüntetésének évében, 2006-ban a szerződéses állomány illetményei és azok járulékterhei együttesen - mai áron számolva - 32 milliárd forint kiadást jelenthetnek a honvédelmi tárcának.
A pluszkiadások közé tartozik, hogy a sorállomány megszüntetésével párhuzamosan a katonai objektumok jelentős részének őrzését fokozatosan civil munkavállalókra bízzák. Az őrzés-védelem többletköltségei 2003-ban 1,8 milliárd forintos terhet jelentenek, de a ruházati kiadásokat is 700 millió forinttal növeli a szerződéses állomány létszámának növelése. A jelenlegi helyzethez hasonlóan az őrzés a jövőben sem a szerződéses állomány feladata lesz, mivel - szakértők szerint - nem sok értelme lenne a hivatásos haderő megteremtésének, ha az csupán az őrbódékban szolgálók szerződéses katonákra cserélését jelentené. A célkitűzések szerint a szerződésesek elsősorban harci feladatokat láthatnak el. Így a jelenleginél folyamatosabbá válhat a kiképzés, ami előfeltétele, hogy valóban profi szerződéses állomány jöjjön létre.
A szerződéses állomány létszámának fokozatos növelésével párhuzamosan november elején megkezdődött az úgynevezett önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők toborzása. A rendszer célja egy felkészült és rövid idő alatt aktivizálható tartalékos állomány biztosítása a honvédség számára. A tartalékos szolgálatra jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy rendszeres felkészítésben vesznek részt, amely az első évben 25, majd évente 15 nap, és rendkívüli helyzetekben rövid időn belül bármikor a hadsereg rendelkezésére kell állniuk. A tervek szerint az önkéntes tartalékos katonai szolgálat feltöltése 2006-ig több ütemben valósulna meg, s együttvéve a reagáló erők mellett 1500, a fő védőerők mellett 4000, míg az egyéb egységeknél 500 fős önkéntes tartalékos állományt hoznának létre. A tartalékos szolgálatra jelentkezőkkel a honvédség szerződést köt, amelynek értelmében az érintettek a tényleges katonai szolgálat időtartama alatt a szerződéses katonákkal azonos illetményezésben részesülnek. Emellett az év többi részében úgynevezett rendelkezési díjat kapnak, amelynek éves összege - beosztástól és az így letöltött idő hosszától függően - évi 77 és 574 ezer forint között mozog.
