Operai korszerűsítések
Szinetár MIklós 1996 és 2001 között már betöltötte az operaigazgatói posztot. Megbízatásának lejártakor az előző kulturális kormányzat átalakította a ház alapító okiratát (és ezzel a működési struktúráját is), először a fő-zeneigazgatói tisztre írt ki pályázatot, majd menedzser-főigazgatót szerződtetett, és jelentősen, több mint kétszeresére emelte a finanszírozási keretet. A megemelt, 6,3 milliárd forintos támogatást részletekben folyósította az intézmény részére, az utolsó összeg átutalása már a mostani kulturális kormányzatra maradt. Mint ahogy természetesen annak az 5,8 milliárdnak az előteremtése is, amelyet 2003-ban a Magyar Állami Operaház elkölthet.
Szinetár Miklós a Világgazdaságnak elmondta: további 200 millió forintot a miniszteri tartalékkeretből kapnak, és még további 300 millióra egy 2004-ben érvényesíthető ígérvényt adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Ezt az összeget kizárólag beruházásokra lehet fordítani, például arra, hogy karbantartsák két ház: az Andrássy úti Ybl-palota és az Erkel Színház színpadgépezetét. Az Erkel felújítása halaszthatatlan, s mivel ez más építészeti értéket képvisel, mint az Andrássy úti épület, itt nagyobb arányú modernizáció is elképzelhető. Szinetár egyik álma ugyanis, hogy korszerű zenés színházzá formálják a Köztársaság téri objektumot.
Újdonság, vagy inkább visszatérés a korábban bevált és ésszerű munkarendhez, hogy az intendáns főigazgató maga dönt a munkatársairól. Petrovics Emil megbízott fő-zeneigazgatóként látja el ezt a feladatkört, Kovács János az első karmester. Mostantól ügyvezető igazgatója is van az intézménynek Fülöp Attila személyében. Harangozó Gyula továbbra is balettigazgató, az operaházi táncegyüttes, amely Magyar Nemzeti Balett néven ismert a nemzetközi piacon, a költségvetésből saját keretet kap, amelylyel önállóan gazdálkodhat, ám ennek összegéről Szinetár Miklós nem tudott pontos információt adni, mert a pénz szétosztásáról még nem döntöttek.
Határoztak viszont a 2003- 2004-es évad bemutatóiról. Változatlan Szinetár azon törekvése, hogy a klasszikusokon kívül a kortárs magyar zenedrámák otthona is legyen a két ház. Az Erkel Színházban a névadó Hunyadi László című operája nyitja a szezont. Az operaházban viszont Szokolay Sándor Federico García Lorca drámája alapján készült szuggesztív zenedrámája, a Vérnász kerül színre, amely a szegedi operatársulatnál sikeres új rendezésben, Kovalik Balázs elképzelése szerint látható majd. Szó van Janacek Jenufájának, Mozart Don Giovannijának a felújításáról is, tervezik Wagner Lohengrinjének friss koncepciójú bemutatását.
A balettegyüttes két bemutatót jelentett be, a Coppélia reprízét és a Mayerling című, Bécsben sokszor sikert aratott koreográfiát, amely Habsburg Rudolf trónörökös és báró Vetsera Mária tragikus öngyilkosságának históriáját dolgozza föl. Még az előző vezetéssel állapodott meg Szinetár Miklós, hogy megrendezi Rossini A sevillai borbély című vígoperáját, a bemutatót tegnap este tartották az Erkel Színházban, a második előadás holnap látható.
