Újra keresettek a magyar filmek

Óriási sikerként könyvelhető el, hogy tavaly magyar film is szerepelt az esztendő leglátogatottabb filmjei között Budapesten: a Valami Amerika. Míg például a 2002 januárjában bemutatott A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége közel 417 000 látogatót vonzott, s ezzel első volt, a második helyen a Star Wars 2 szerepelt csaknem 396 000 nézővel, a Valami Amerika a harmadik helyezett lett körülbelül 310 ezer fővárosi látogatóval, s ez 249 millió forintos bevételt jelentett csak Budapesten.

Tavaly összesen 20 magyar filmet mutattak be, közülük 16 produkciót a művészfilmek forgalmazására szakosodott Budapest Film juttatott el a nézőkhöz, hármat a Mokép, egyet a gyártó Megafilm (ez volt a Na végre, itt a nyár!). Az országos listát természetesen a Valami Amerika vezeti több mint 526 000 nézőjével. A hatalmas állami támogatással készült (lásd fönti cikkünket) szuperprodukció, a Hídember 287 000 nézőt vonzott. Szép eredménynek számít, hiszen nem úgynevezett natúrfilmről, hanem animációs alkotásról van szó, hogy a harmadik helyen áll az Ének a csodaszarvasról: Jankovics Marcell alkotását közel 53 ezren látták az országban. Bár nagy sikereket arat fesztiválokon a Hukkle, a tavalyi nézőszáma még csak 20 000 volt, Az utolsó blues pedig az év végéig 11 292 látogatót vonzott (igaz, mindkettő csak ősztől volt látható, az Utolsó blues premierje például október 10-én volt).

Érdekesség még, ha a 2002-es sikerekről beszélünk, hogy egy évvel korábban a leglátogatottabb magyar film Budapesten, az Üvegtigris 71 480 látogatót vonzott az október 18-i bemutató utáni két és fél hónap alatt. A 2001. év fölfedezettje, Török Ferenc Moszkva tér című filmje pedig csaknem 67 ezer nézőt csábított a fővárosi mozikba bő három hónap alatt (a bemutató szeptember 20-án volt), jól látszik tehát, a 2002-es sikersorozat egy évvel korábban, az ifjabb, rendkívül erős, tehetséges rendezőnemzedék színre lépésével kezdődött.

Ha megnézzük a nemzetközi fesztiváldíjakat, akkor is elmondhatjuk, hogy sikeres évet zártak a magyar filmek 2002-ben: a világ mintegy 250 filmfesztiválján mutattak be magyar alkotást. Ehhez jöttek még a külföldön zajló magyar filmnapok is, amelyeket szerte a világon mintegy húsz városban rendeztek meg. A magyar produkciók alkotóit tavaly 49 díjjal ismerték el a világ filmes rendezvényein. A legtöbb kitüntetést Fekete Ibolya Chico, Sopsits Árpád Torzók, Kamondi Zoltán Kísértések című játékfilmje, valamint Moldoványi Ferenc dokumentumfilmje, a Gyerekek - Koszovó 2000 kapta.

Különösen büszkék lehetünk a legjelentősebb fesztiválok nagydíjaira: olyan rangos díjakat is magyar alkotóknak ítéltek oda, mint a cannes-i Aranypálma (ezt Mészáros Péter vehette át Eső után című rövidfilmjéért), a velencei Ezüstoroszlán (Péterffy Zsófia - Kalózok szeretője, festmény-animáció), valamint a kairói Aranypiramis (Gárdos Péter - Az utolsó blues, játékfilm). A locarnói Ezüstleopárdot Mundruczó Kornél Szép napokja, míg a bugeri fesztiválon, Mallorca szigetén a legjobb animációs produkciónak járó elismerést Cakó Ferenc Kövek című alkotása szerezte meg.

Az év fölfedezettje Pálfi György volt, akinek Hukkle című filmje elnyerte az Európai Filmakadémia Fassbinder-díját, valamint a zsűri különdíját San Sebastianban. Cottbusban négy elismerést is szerzett a film, amely most, januárban is számos fesztiválon szerepelt és szerepel még, így a norvégiai Tromsőben, az Alpok-Adria Fesztiválon (Triesztben), a franciaországi Angers-ban, valamint Rotterdamban, a tengerentúlon pedig Palm Springsben. Sőt: az idei Oscar-díj legjobb külföldi film kategóriájában is szerepel a Hukkle. Mint a filmet gyártó és forgalmazó Mokép Rt. munkatársától, Dimitrov K. Sándortól megtudtuk, a rendkívül alacsony költségvetésű, mindössze 59 millió forintból forgatott Hukkle külföldi vetítéseire, a kópiák elkészítésére és a reklámra ötmillió forintot fordított a Mokép.

Az eladások szempontjából is sikeres a Hukkle, hiszen Pálfi György rendező munkája hamarosan látható lesz Ausztriában, Svájcban, valamint Németországban, ahol utoljára közel egy évtizede válthattak a nézők jegyet magyar filmre (a Németországban is nagy érdeklődéssel kísért A napfény íze nem magyar produkció volt, mert külföldi koprodukciós partnerek fogtak össze, hogy elkészülhessen Szabó István rendező filmje, amelynek Koltai Lajos volt az operatőre). Igazi csemegének számít a Hukkle Hollandiában, valamint Izraelben is, ahol a mozibemutatót követően videón és DVD-n is megjelenik a film.

Szigeti Zsuzsanna, a Mokép Rt. - Hungarofilm Division külkereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta: a külföldi televíziók közül hamarosan a horvát, cseh és szlovák közszolgálati, valamint egy japán kereskedelmi csatorna tűzi műsorára a filmet, emellett aláírásra vár egy ausztrál szerződés, és várható a megállapodás Romániával is. Szigeti Zsuzsanna hozzátette: a Dér András rendezte Kanyaron túl című film iránt is érdeklődnek a nemzetközi piacon: a téma sajátosságánál fogva főként a közszolgálati és a vallásos tematikájú televízióknak ajánlották az alkotást. (EE-TA)