Lesz végre kedvezményes áfa?
Az Európai Unió több tagországában egyáltalán nem terheli áfa a könyveket. Az adókulcs egyedül Dániában magasabb, mint nálunk: 25 százalék. Ha ezen északi országot figyelembe vesszük, akkor is csak 6,2 százalék az átlagos adókulcs az EU-ban, ha meg Dániát kivesszük az adatsorból, akkor az átlag alig haladja meg a 4 százalékot. Nemrég hírül adtuk, hogy az Európai Könyvkereskedők Szövetsége a kulcsok harmonizálásán dolgozik, s 5 százalékos kedvezményes ráta alkalmazását tervezi például a könyvekre (VG, 2003. február 7., 8. o.).
Az EBF-tag Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László lapunknak elmondta: az egyesülés bő hét éve küzd azért, hogy mérséklődjék a kiugróan magas adó. Eddig csak azt sikerült elérniük, hogy 1999-ben 0 százalékos lett a közoktatási tankönyvek adókulcsa. Ha megnézzük az EU tagországait, azt látjuk, hogy Dánia kivételével nincs olyan, amelyben a könyvek áfája elérné a magyarországi 12 szá-
zalékot. De Lengyelországban, Oroszországban és Romániában is 0 százalék, Csehországban és Észtországban 5, Szlovákiában 6, Szlovéniában pedig 8 százalék a könyvek áfája.
A magyarországi 12 százalékos kulcs mellett az is kész csoda, hogy 1997 óta folyamatosan, minden esztendőben az inflációt meghaladó mértékben növekedett a hazai könyvpiac (lásd táblázatunkat). Az sem lehet érv a magas áfa mellett, hogy a kommersz könyvek vásárlóit segítené az adó mérséklése, hiszen ez a hazai könyvforgalom alig 20 százalékát teszi ki. Zentai Péter László lapunknak elmondta, hogy az új kormány hivatalba lépésekor öt pontba foglalt javaslatot juttattak el Görgey Gábornak, a nemzeti kulturális örökség miniszterének. Ebből az 1. pont volt az áfa mérséklése, amiről többször tárgyaltak már a tárca vezetőivel. Mivel Görgey Gábor támogatja a javaslatot, a sor a Pénzügyminisztériumon van. Az NKÖM vezetői azt ígérték, hogy a 2004. évi adótörvények módosításakor mindent megtesznek azért, hogy a nyomtatott könyveket terhelő 12 százalékos adókulcs az EU átlagára, azaz 5-6 százalékra csökkenjen.
Az egyesülés javaslatai között szerepelt, hogy bővítse a minisztérium a kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitel támogatási keretét. Ezt a támogatást Magyar Bálint kulturális-oktatási minisztersége idején vezették be, s a lényege az volt, hogy egy erre a célra elkülönített pénzalapból a tárca átvállalja a könyvkiadók és a kereskedők bankhitelkamatainak a felét.
Sok kiadó ugyanis krónikus forráshiánnyal küszködik, s miközben egy könyv elkészülte után általában 30 napon belül ki kell fizetnie a nyomdaszámlát, a könyvek eladása hónapokig tarthat, a bevétel tehát lassan csordogál. Ennek áthidalásában sokat segített a kedvezményes kamatozású hitel, amelynél a kamatok felét átvállalta a kulturális tárca. Az előző kormányzat radikálisan csökkentette az erre fordítható minisztériumi keretet, most viszont a kulturális tárca fölemelte a hitelkamat támogatási keretét az MKKE által kért 60 millió forintra. Ami reális hitelkeret, ha a könyvpiac évi összforgalmát nézzük.
Az ötpontos javaslatban szerepelt az is, hogy töröljék el a Nemzeti Kulturális Alapprogramba (NKA) minden könyv után befizetendő 1 százalékos kulturális járulékfizetési kötelezettséget. Az egyesülés kimutatásai szerint a hazai könyvkiadás az NKA 10 esztendeje alatt több járulékot fizetett be, mint amennyit különféle pályázatokon elnyerhetett. Ez pedig azt jelenti, hogy a többletbefizetéssel maga az anyagi segítségre szoruló könyvkiadás támogatott más ágazatot is. A kulturális tárca vezetői azt ígérték: a 2004. évi költségvetési törvény vitájában kezdeményezik, hogy töröljék a könyveket terhelő 1 százalékos járulékfizetési kötelezettséget.
