Másfél milliárd játékfilmekre

Több mint száz pályázat érkezett be az idén jelentősen megemelt, 1,450 milliárd forintos támogatási keretre, s ebből végül 43 filmnek ítéltek oda különböző összegeket. A támogatás alsó határa 30, a felső 100 millió forint volt, ez utóbbiból nyolc rendező (Dárday István-Szalai Györgyi, Jancsó Miklós, Kamondi Zoltán, Mundruczó Kornél, Szász János, Tarr Béla, Török Ferenc) hét filmje részesült (az összes nyertes és elutasított pályázat megtalálható a http://www.mma.hu/downloads/jatek_gyartas honlapon). A közalapítvány egy film költségvetésének 65-70 százalékát támogathatja, a többit a producereknek, esetleg az alkotóknak maguknak kell beszerezniük.

Grunwalsky Ferenc operatőr-rendező, az MMK elnöke az erről tartott sajtótájékoztatón elmondta: változást jelent, hogy a film készítői csupán akkor kaphatják meg a nekik megítélt összegeket, ha igazolni tudják a gyártási költség fennmaradó részének meglé-tét, elkerülendő ezzel, hogy egy-egy forgatás évekig húzódjon a közbejövő pénzhiány miatt. Ennek hátulütője talán csak annyi, hogy az előkészítő munka sokkal hosszabbá válik. Fontos az is, hogy nem kaphat pénzt az az alkotó, akinek köz-, illetve filmszakmai tartozása van.

Problémákat vet fel a költségek fennmaradó 30-35 százalékának megszerzése, hiszen a televíziók - a Duna Tv-t kivéve - elzárkóztak a filmek támogatásától (a Duna Tv pénz helyett technikai segítséget nyújt, míg az RTL Klub támogatás helyett saját produkciójaként mutat be két-három filmet). Emellett előtérbe kerülhet a magántőke, illetve fontos szerepet kap(na) az ORTT is, ám a televíziós testületnek még nincs filmes támogatásokról szóló pályázati kiírása, s a filmszakma csupán reménykedhet abban, hogy ez a közeljövőben megszületik. Grunwalsky Ferenc mindenesetre tárgyalásokat kezdeményezett az ORTT vezetőivel. Emellett - filmes szakemberek szerint - komoly problémát jelent, hogy az MMK-nál csupán 70 millió forintot szánnak a kisjátékfilmekre. Az alkotók ezt rendkívül kevésnek tartják, mert úgy vélik, előfordulhat, hogy egy fiatal rendező egy jó kisjátékfilm készítése helyett így belevág egy közepes színvonalú nagyjátékfilmbe, mert azzal komolyabb támogatáshoz juthat.

Schulze Éva, az MMK játékfilmes szakkollégiumi elnöke elmondta, hogy bár papíron az összes pénzt "elköltötték", ez korántsem jelenti azt, hogy egy-egy film, amely nem szerepel a támogatottak listáján, ne kaphatna majd pénzt. Elképzelhető ugyanis, hogy lesz olyan alkotás, mely különböző okok miatt nem tud elindulni, s ez esetben az odaítélt pénzt esetleg más produkciókhoz irányítanák át. Döntésük során igyekeztek figyelmet fordítani arra, hogy minden műfajt képviselő film kapjon támogatást, így a művész- és közönségfilmek készítői is pénzhez juthattak. S bár a szakkollégium tagjai hiányolták a gyerek-, a zsáner-, illetve a korunk szélsőségektől mentes világát bemutató filmekhez a pályázatokat, a beérkezett munkák azt mutatják, hogy a magyar film jó úton halad, hiszen a pályázatok színvonalasabbak voltak a tavalyinál.

A jövőre nézve az is kérdés: vajon a kormányzat a következő években mekkora összeggel támogatja a filmeket, illetve hány alkotás készíthető majd el ebből a majd másfél milliárdos keretből? Örvendetes, hogy az MMK az idén 400 millió forintot fordít tévéfilmekre, amelyeket a Duna Tv 200 millióval segít, s ezt talán az ORTT is támogatná 400 millió forinttal, így föléledhetnének Csipkerózsika-álmukból a tévéfilmek.