Rezsi: necces volt a júniusi áramellátás, de legalább nem sokkolt a gázszámla
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúniusban némileg nőtt a lakosság által használt villamos energia bruttó végfelhasználói ára, maga mögött hagyva az előző hónapok viszonylagos stabilitását – áll a finnországi VaasaETT legfrissebb, az európai rezsit vizsgáló jelentésében. A vizsgált 33 európai fővárosból 14-ben kissé drágult a háztartási áram. Budapest is ezek közé tartozott, de ez csak a látszat: a hatósági tarifák Magyarországon valójában nem változtak, a forint erősödése lettek magasabbak a hazai árak az euróban történt összehasonlításban.
Tizenhat fővárosban nem változott az ár, háromban viszont rekord mértékben esett. Az európai áramárakat továbbra is erősen befolyásolja a földgáz ára villamosenergia-termelésben betöltött nagy súlya miatt.
A madridiak rezsisokkja volt a legnagyobb
Havi összevetésben a spanyol fővárosban emelkedett a legnagyobb mértékben a lakossági áramár. A 16 százalékos növekedésnek nem piaci, hanem szabályozási oka volt: a vártnál hamarabb szűnt meg az áprilisban bevezetett áfa- és a jövedékiadó-kedvezmény. A 8 százalékos bukaresti drágulásnak a június végi, rekord nagyságú, megawattóránként 224 eurós nagykerereskedelmi ár volt az oka, ami az intenzív hőhullámra vezethető vissza: a hűtési igény megugrott, energiatárolóból pedig nem volt elég.
A hőség más fővárosokban is növelte a légkondicionálók használatán keresztül a villamos energia iránti igényt. Nicosiában a drágulás a közelkeleti konfliktus miatti olajellátási zavarokkal függött össze, a ciprusi áramtemelés ugyanis döntően kőolajalapú. Ott azért csak 5 százalékkal nőtt a lakossági áram ára, mert besegített a május 1-től hatályos áfacsökkentés. A tallinni 4 százalékos áremelkedéshez a kereslet növekedése és az vezetett, hogy kevesebbet termeltek a naperőművek.
Oslóban viszont sokat zuhogott, a tározókat töltötte a hegyekből leolvadó hó, az eredmény 7 százalékos árcsökkenés lett. A 2 százalékos vilniusi áresés a naperőművek felpörgésének volt főleg köszönhető.
A júniusi európai árrekorder Bern, Dublin és Brüsszel volt a VaasaETT elemzése szerint a budapestinél mintegy négyszer nagyobb egységárakkal. Az olcsósági listát Kijev, Budapest és Podgorica vezette. A finn elemzőcégétől némileg eltér a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) diagaramjának összetétele. Bár ebben döntően az uniós országok fővárosai szerepelnek, így hiányzik Bern, Oslo, Kijev és Podgorica, de Londoné és Belgrádé mégis bekerült.
Látható, hogy az Európai Unión belül júniusban is a magyarországi ár volt a legalacsonyabb, két fontos kiegészítéssel:
- Még a hazai 9,94 eurócent/kilowattórás árnál is 15 százalékkal alacsonyabb volt a nem uniós kijevi (8,46 eurócent).
- Az átlagfogyasztásnál ötödével többet használó budapesti lakos tarifája az uniós listán a második, a teljes európain a negyedik legalacsonyabb volt.
Ez utóbbit a MEKH számolja ki hónapról-hónapra az átlagfogyasztás intézményének 2022 augusztusi bevezetése óta. Kiderül belőle, hogy a kedvezményes (kizárólag rezsicsökkentett tarifával számolt) ár és a kedvezményes keretből kicsúszott felhasználó által fizetett ár közötti különbség sokkal kisebb, mint – ahogyan később látható lesz – a földgáz esetében. Ez arra ual, hogy a jogalkotó a földgáztól a villamos energia nagyobb arányú használata felé tereli a háztartásokat. (Vagyis kevésbé bünteti az áramekeret túllépését a gázkereténél.)
Olcsóbb lett a gáz
A villamos energia drágulását fékezte a gáz árának enyhe júniusi esése azokban az országban, amelyek energiamixében érdemi súlya van a földgáznak. Vagyis elég sok helyen. A gáz világpiaci árát magasan tartó, a közelkeleti feszültségből adódó geopolitikai kockázat hatása március közepétől április közepéig volt a csúcson, azóta szelídült. Júniusban az európai piacon meghatározó hollandiai gáztőzsdén stabilan 40-50 euró között alakult a földgáz megawattóránkénti ára, segítve a nagykereskedelmi piacok stabilizálódását. További gázáresést azonban már nem feltételez a finn cég, mert a földrész fölalatti gáztárolóinak töltöttsége elmarad a júniusban szokásostól, a betárolás növekedésével erősödő kereslet pedig feltelé tolhatja az árakat.
A VaasaETT által vizsgált 27 európai fővárosban a lakossági gáz bruttó végfelhasználói ára 0,1 százalékkal esett. Tehát ez esetben sem a fő trend, hanem az egyedi változások az érdekesek. Az unión belül a magyarországi egységár megtartotta a negatív árrekorder helyét. A kilowattóránként 2,73 eurócentes árnak viszont az EU-n kívüli kijeviek 1,53 eurócentes tarifája alig volt több a felénél! (56 százalék volt.)
A hazai felhasználóknak fontosabb, hogy mennyit kell fizetniük, ha többet használnak az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiségnél. Csakhogy ez szerencsére most keveseket érintett, vagy senkit. A túlfogyasztás ugyanis elsősorban a fűtési idényben jelentkezik, de júniusban legfeljebb a használati melegvizet előállító gázbojlerekhez, a gáztűzhelyekhez és a medencék fűtéséhez) kellett a gáz.
Mindazonáltal jó szem előtt tartani, hogy aki 20 százalékkal több gázt használ a kedvezményes áron fizethetőnél, annak több mint a duplájára nő az átlagos tarifája: 2,73 eurócentről 5,55 eurócentre.
A gázzal is a madridiak jártak pórul
A legnagyobb június gázdárgulást, 10 százalékost a madriak szenvedték el. Nem elég, hogy el kellett búcsúzniuk az áram áfakedvezményétől, megszűnt a gáz áfakedvezménye is. A londoni egységár 3 százalékkal nőtt a gáz, mint molekula áremelkedése miatt, viszont 4, 3, illetve 2-2 százalékos tarifaesést hozott a gáz olcsóbbodása Berlinben, Párizsban, Prágában, továbbá Rigában és Tallinnban. Összesen 6 fővárosban volt áremelkedés, 16-ban nem volt változás, 5-ben némi áresés jelentkezett. Az euróban számolt budapesti bruttó végfelhasználói ár kissé a gáz esetében is nőtt a forint erősödése miatt.
A legdrágább Stockholmban volt júniusban is a lakossági gáz, amelyet Bern és Amszterdam követett. A svéd főváros 35,41 eurócentes tarifája azért olyan kiugróan magas, mert ott viszonylag kevés fogyasztót lát el magas fajlagos költség mellett a szolgáltató. A mögötte álló Bern 20,42 euróentes egyságára már „csak" hét és félszer nagyobb a budapestinél.
Az olcsósági sorrendet Kijev, Budapest, Belgrád, Zágráb, majd a 20 százalékos túlfogysztáshoz tartozó budapesti adat vezette.
Alacsony jövedelemhez alacsony rezsi
A MEKH modellezése szerint egy kétkeresős, átlagos jövedelmű és fogyasztású budapesti háztartás jövedelmének júniusban az 1,8 százalékát tette ki az áram- és a gázszámla kifizetése. Ez a második legjobb érték az összehasonlításba bevont 23 főváros adata közöt. A legjobb Luxembourg 1,3 százaléka. Az átlagfogyasztást a hivatal a KSH tényleges adata alapján vette figyelembe, nem az említett, 2022-es jogszabály számaival számolt. Fontos, hogy egy háztartás rezsijének az áram- és a gázszámla csak egy részét teszi ki.
