Magántőkéből nemzeti érték
A Fonó Budai Zeneház nyolcéves működése során állandó fellépési lehetőséget biztosított például a magyar népzene eredeti forrásait bemutató együtteseknek és kitűnő dzsessz-zenekaroknak is, a Fonó Records pedig már 120 lemezt jelentetett meg, kiadványai évek óta 17 országban képviselik a magyar zenét. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Fonó nevéhez kötődik az utóbbi évtizedek legnagyobb népzenegyűjtő programja: a Magyar Tudományos Akadémiával közösen vállalta az Utolsó óra elnevezésű gyűjtést. A hatalmas léptékű program keretében, a teljesség igényével összegyűjtötték és digitálisan archiválták a Kárpát-medence területén még létező eredeti népdalokat, dallamokat. Az Utolsó óra programját Magyar Bálint előző, kulturális-oktatási minisztersége óta támogatta a kulturális tárca; információink szerint a teljes gyűjtés-archiválás összköltségvetése 67 millió forint volt, a tárca 45 millió forinttal segítette az értékmentő programot.
A hatalmas gyűjtőmunka lezárult, az archivált anyagból jelent meg 1999 óta 16 lemezen az Új Pátria CD-sorozat. A gyűjtés során 23 000-féle dallamot, összesen 1250 órányi népzenei anyagot rögzítettek a Fonó Budai Zeneház kitűnő stúdiójában. A kezdetek óta 46 erdélyi együttes érkezett ide, a fölvett anyagot 562 CD-n archiválták - ez az anyag már a zenetudományi intézetben kutatható. Az erdélyi muzsikusok után jöttek a felvidékiek, a program ezen része 2000 februárjáig tartott, ekkor 25 zenekar muzsikáját rögzítették 248 CD-n. A harmadik szakaszban Kárpátalja, a Bánság, a Délvidék következett, így további 41 zenekar muzsikáját sikerült megörökíteni.
Ugyanakkor a Fonó bármenynyire nemzeti feladatokat lát is el, semmiféle állandó állami támogatást nem kap működésére, s az adott programokra megítélt pályázati pénzek is késéssel érkeznek meg. Az alapítók pedig nem tudják továbbra is saját maguk fedezni az évi körülbelül 25 millió forintos veszteséget. A Fonó mára közel 40 millió forintos tartozást halmozott fel. Igaz, a kinnlevőségek 25-30 millió körül mozognak, körülbelül 15 millió forinttal tartoznak hazai és külföldi lemezkereskedők, a többi a késve érkező pályázatokból adódik. Közben már a házban kikapcsolták a gázt (szerencse, hogy most nem kell fűteni), s más szolgáltatások is akadoznak.
A súlyos helyzet miatt az alapító, Lukács József, aki eddig tartózkodott a nyilvánosságtól, s újságírói unszolásra sem büszkélkedett értékmentő tevékenységével, tegnap László Sándor ügyvezető igazgatóval együtt sajtótájékoztatót tartott. A helyzet drámaiságát érzékelteti, hogy ezen részt vett a hazai zenei élet számos kiemelkedő egyénisége, valamint Gőz László, a BMC hanglemezkiadó ügyvezető igazgatója és Hollós Máté, a Hungaroton ügyvezető igazgatója is. Azok után, hogy a főváros a Pro Cultura Urbis Alapítványon keresztül hétmillió forint gyorssegélyt ajánlott a Fonónak, a tegnapi sajtótájékoztatón kiderült: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) is ugyanekkora összeget utal néhány héten belül, így az átmeneti segítségből törleszthető az adósságok egy része. Biztató, hogy az ígéretek szerint a főváros szeptemberben megtárgyalja, miként tudna állandó támogatást nyújtani a Fonónak. Hiller István pedig meghívta László Sándort, hogy a közeljövőben tárgyaljanak a jövőről. Az ügyvezető igazgató szerint 25-30 millió forintnyi, közpénzekből származó támogatásra lenne szükség. Abban mindenki egyetértett, hogy a kerületnek, a fővárosnak és a tárcának együtt kell segítenie a működést. Ebben az esetben a Fonó alapítói természetesen továbbra is vállalják a fenntartás jelentős részét.
